Jól tették, akik időben jelezték a részvételi szándékukat a Pestszentimrei Könyvtár március 31-i „gyermekzsúrjára”. Vadadi Adrienn írónő mesélős, játékos előadásán volt, akinek szék jutott, volt, akinek párna, sőt volt, akinek már csak egy paplanszerű takaró.

Az óvónénis múlt kitetszett Vadadi Adrienn előadásából. Nem tudjuk, szerveznek-e csapatépítő programokat ovisok és alsó tagozatos iskolások számára, mindenesetre az írónőnek sikerült ez. A meséit kéz- és lábmozgással segítve olvasta fel, a hallgatóságot – itt ne csak a gyerekekre gondoljunk – a mesék történéseinek mozgásos bemutatására ösztönözve.

Fabiciklit fűrészeltünk, szegecseltünk, majd nyeregbe pattantunk, és kerekeztünk – a közlekedési szabályok betartásával. Piros lámpánál csend és vigyázzállás, zöldnél féktelen sebesség és hangzavar. Mesebeli látogatást tettünk egy kovácsmesternél, és ha már ott jártunk, lovat is patkoltunk. Élményszámba ment az apróságok tátott szájú figyelme, vicces beszólásaik, aktív részvételük a játékokban.
Alkalmanként az oroszlán üvöltése is kifért a tátott szájakból. Az utolsó játékok egyikében a vadon királyának hangjait utánozták a „kisoroszlánok”, a nyugodt oroszlán hangjától eljutva az izgatott állat üvöltéséig.
Virtuális kirándulásunk Meseországban kötetlen beszélgetéssel és az írónő frissen megjelent Kockacukor lovassuli című könyvének dedikálásával zárult.