A kerület arculata, jellege

A XVIII. kerület két fő településből: Pestszentlőrincből és Pestszentimréből áll. A 100 ezer fő állandó lakos kb. 79-21 %-ban oszlik meg a két kerületrész között. A kerület főleg lakójellegű peremkerület, többségében alacsony szintszámú, laza családi házas beépítéssel, több intenzív beépítésű lakóteleppel és néhány fontosabb ipari létesítménnyel. A lakójelleg a múlt századvégi nyaralóhely funkció egyenes folytatása. A kerület területén foglal helyet Budapest és az ország nemzetközi repülőtere, Ferihegy, s itt működnek a következő országos jelentőségű intézmények: Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző, Központi Légkörfizikai Intézet.

Helye, helyzete

A XVIII. kerület az északi szélesség 47°24’  és 47°28’ között, illetve a keleti hosszúság 19°49’ és 19°56’ között fekszik. Legnagyobb kiterjedése mind észak-déli, mind kelet-nyugati irányban 8-8 km.
Területe: 38,61 km2 (belterület: 32,19 km2, külterület: 6,42 km2)

Éghajlata

A mérsékelt égöv kontinentális változatára jellemző hőmérsékleti- és csapadékviszonyok az uralkodók. Az évi hőmérséklet 11 C° körüli, az évi csapadékmennyiség 400-600 mm között ingadozik. Az országban általában uralkodó északnyugati széliránnyal szemben a kerület mikroklímájára a gyakoribb keleti-délkeleti szélirány a jellemző.

Domborzata

A XVIII. kerület a Duna bal partján terül el, a pesti síkság része, bár nem teljesen sík. Felszíne kelet felé emelkedik. A kerület legmagasabb pontja a X., XVII. és XVIII. kerület hármas határpontja 145 m tengerszint feletti magassággal, mely a Várhegy szintjét nem éri el. A Gilice téri magaslat 138 m. A legalacsonyabban fekvő részek a Nagykőrösi út és Méta utca keresztezésénél 115 m magasan fekszenek. (A Duna 0 vízszintje 95 m tengerszint feletti magasságnak felel meg az Adria felett.)

Talaja

Az ős-Duna-meder itt lerakott allúvium kavics teraszaiból eredően gazdag kavicslelőhelyek találhatók a kerületben, melyek kiaknázására a múlt században több kavicsbánya települt: a lőrinci temetőnél, a Péterhalmi út melletti Sashegyen és a Vecséssel határos mai Ganz kertváros területén. A kavicskitermelés már megszűnt. Megtalálható itt a pannon agyag is, egyes részeken jelentős vastagságban. Kiaknázására hosszabb ideig két téglagyár is működött. Pestszentimre területén a felszíni futóhomok az uralkodó.

Vizei

A felszíni vizek legnagyobb részt a Gyáli patak 7-es ágába folynak. A volt Sósmocsár árok a Lakatos - út Margó Tivadar utca - Baross utca - Kolozsvár utca nyomvonalon zártszelvényű csapadékvíz-csatornaként épült ki az Ipacsfa utcáig, innen tovább már nyílt árokban halad a Közdűlő utca mentén, Pesterzsébeten át, a Duna irányába. Lefolyással nem rendelkezik a Nefelejcs utcai lápos Büdös tó, a másik mocsaras terület a Méta utca mentén helyezkedik el. A felszín nem egyenletes lejtésű, a domborzati viszonyok adottságai révén horpaszok, teknők, mélyedések találhatók. Ezek a mély fekvésű, lefolyástalan területek csapadékvíz-elvezetés szempontjából külön gondot jelentenek. Az 1911-1930-ig működött Balázs féle téglagyár helyén, a Vajk utcai felhagyott agyagbánya gödrében kis tó képződött, mely jelenleg horgásztó.

Növényzete

A Pilisi Parkerdőgazdaság kezelésében 420 ha parkerdő van, mely négy területre koncentrálódik. A faállomány főleg akácos, kisebb részben telepített erdei és fekete fenyves. Az üdülésre alkalmasabb cser és kocsányos tölgy aránya viszonylag csekély. Védett növényzet: az Üllői úti fasor és a lőrinci temető idős fái. Értékes faállomány: a korábbi tisztviselőtelepek (Lónyai-telep stb.) utcáinak fasorai, kertjei, a Kossuth tér, újabban a lakótelepek közparkjai, a volt Úttörőpark és a Strandfürdő területe.