Már javában készülődik a szeptember második hétvégéjén rajtoló NB I/B-s férfi kézilabda-bajnokságra a PLER Budapest csapata, amelynek nem sikerült feljutnia az idény végén a legjobbak közé. A második helyen végzett a gárda. A rajthoz közeledve kérdeztük a 41. életévében járó Laurencz Szabolcsot, a csapat júliusban érkezett mesterét.
– Új vezetőedzőként ül majd a kispadra a szeptember 15-i rajton, de távolról sem új emberként.
– Ez valóban nem mondható, mert úgy érzem, hazajöttem. Mielőtt Németországban, a Bundesligában szerepeltem volna, ennek a csarnoknak a falai között hagytam a szívemet, s ezt a legkomolyabban mondom. Hat éven át voltam a lőrinciek játékosa, megannyi élménnyel gazdagodtam, így aztán 41 évesen tényleg hazajöttem.
Az alap adott…
– Legalább nem kellett sem ismerkednie, sem bemutatkoznia...
– Azt tényleg nem, mert ismerős arcokat láttam, s bízom abban, hogy ezek az „arcok” segítő szándékúak is lesznek a munkámban. Hogy úgy mondjam, háborúskodás eddig nem volt, és remélem, hogy ez az előttünk lévő meg az elkövetkező szezonok során is így marad.
– Az alap tehát adott, az építményhez azonban többek között ön is szükséges, önnek kell azt létrehoznia.
– Ezzel tisztában vagyok, miként azzal is, hogy a lelkes szurkolók egységes csapatot, jó szereplést várnak tőlünk.
A közönségnek és maguknak is
– Ehhez, klasszikust idézve, kell egy csapat... Megvan, meglesz ez a PLER-nek?
– Nem tartok attól, hogy nem lesz meg, mert eddig jól működött a szakosztály. Az már más kérdés, hogy nincs olyan edző, aki a rajt előtt ne mondaná azt, hogy majd ő megmutatja…
– És megmutatja?
– Nem tartok panasznapot, erre nem lehet okom, de az tény, hogy hat-hét játékos eligazolt, és csak három jött. Boldogabb lennék, ha éppen fordítva lenne, de nem panaszkodni kell, hanem beleugrani a munkába, s hétről hétre olyan játékot nyújtani a közönségnek is, saját magunknak is, amely után sokan lesznek a lelátókon.
– No, hát ehhez kell az a bizonyos csapat… Ebben hogyan állnak, hogy vágnak neki az idénynek?
– Úgy gondolom, s főleg azt látom a játékosok munkáján, szorgalmán és hozzáállásán, hogy nem lesz gond, hozni fogjuk azt, ami elvárható.
Jó esély a jó rajtra
– Megkérdezem, bár ez nem lehet más a PLER-nél, mint a feljutás…
– Ezt akarjuk mi is, a közönség is, tehát mindenki, aki értünk, velünk dolgozik. Úgy gondolom, meg látva az akaratot is, megvan az esélyünk, de mivel sok a fiatal, a pályája elején járó játékos, biztosra nem lehet kijelenteni ezt. Amit viszont meg tudok ígérni, s teszem ezt a játékosok nevében is: a cél a fel-, pontosabban a visszajutás, amiért mindent meccsen mindent meg is fogunk tenni.
– Hány fős kerettel készülnek a rajtra, és ki lesz az ellenfél az első fordulóban?
– A keret 17 tagú, 14 mezőnyjátékos és három kapus várja a rajtot, az első meccset, amit hazai pályán játszunk majd a Pécs ellen. Megvan tehát az esély a jó indulásra, amely sokat számíthat a következő fordulókban.
– Azt mondta, három új játékosa van a csapatának. Kik ők?
– Koncz Péter a Ceglédből igazolt hozzánk, Takó Dániel Vecsésről jött, Farkas Tamás nem igazán új, mert ő a Csurgóból tért vissza hozzánk. A kapusedző Bakos István lesz, az erőnlétért pedig Soldos Péter felel. A stáb tehát megvan a pályán is, azon kívül is, most már „csak” annyi a dolgunk, hogy jól szerepeljünk.
– Gondolom, ezért tettek is már egyet s mást…
– Ezt a játékosok tudják igazán, ami engem illet, azt mondhatom, hogy már egy jó hónapja napi két edzéssel készülünk, aminek miért ne lenne meg az eredménye?
