Tavaly siker volt, s ugyanez mondható el az idén szeptember 22-én második alkalommal megrendezett ökumenikus családi napról. Mintegy kétezren vettek részt a programokon, amelyek között mindenki megtalálhatta a neki tetszőt a Pestszentimrei Sportkastélyban.

Ami bevált, azon ne változtass! Ez is lehetett volna a jelszava a Hetednapi Adventista Egyház Pestszentlőrinci Gyülekezetének, amely ezúttal is „sátorvárossal” fogadta az érdeklődőket a Sportkastély előtt.
Tavaly a reformáció 500. évfordulóját állítva a középpontba a SzeretetREformálva nevet adták a sátrakban felfedezhető titkoknak, az idén pedig Szabadítsd ki Jézust! címmel állították fel a hét sátrat, amelyeknél a borongós idő ellenére sok-sok érdeklődő volt. Mindig mindegyik előtt volt vendég, végighallgatva Krisztus keresztútját az elfogatásától az elítélésén át a kereszthaláláig és a hetedik sátorban felállított, a feltámadást jelképező üres sírig.
– Akárcsak tavaly, az idén is szerettük volna meglepni a vendégeket valami olyannal, ami eltér a megszokottól, és odavonzza őket. Úgy látom, sikerült, s ez az ötletgazdát, a kecskeméti adventista lelkészt, Árvai Tamást dicséri – mondta a „sátorgazda”, a helyi rendező, Henter Barna, a pestszentlőrinci adventisták lelkésze, aki minden vendégnek a kezébe adott egy ismertetőt, hogy a látványon túl olvasnivalójuk is legyen.

Sokan, november óta…

Sok időre lett volna szüksége annak, aki arra vállalkozott volna, hogy a pestszentimrei baptisták lelkésze, egyben a családi nap főszervezője, Háló Gyula valamennyi programpontját végignézze.
Olyan volt a Sportkastély színpada, mintha sosem fogynának el a fellépők. Nem is fogytak, mert egyre csak jöttek, jöttek…
Végighallgatva Háló Gyula mondatait, nem is illett volna, hogy ilyesmi előforduljon.
– Mivel úgy hirdettük meg az ökumenikus családi napot, hogy nagyszabású lesz, s felekezethez tartozástól függetlenül mindenkit megszólít, tartanunk kell magunkat ehhez. Egészen pontosan családi és közösségi nap ez, tehát bárkire, aki akár csak egy percre is bejön, figyelni kell, annak adni kell valamit. Sokak nevében beszélek most, mert a tavaly november óta tartó előkészületekben, a lebonyolításban és a rendezésben hat egyház kilenc pestszentlőrinci és pestszentimrei gyülekezete vett részt, s hathatós támogatást kaptunk az önkormányzattól is – mondta a lelkész.

Négyen egy úton

Pestszentimrén, a Nemes utcában szinte közvetlenül egymás szomszédságában négy felekezet is működik. Az evangélikus, a baptista, a református és a római katolikus. Természetesen ők főszerepet vállaltak a rendezésben és abban, hogy minden érdeklődő mindent megkapjon, reggeltől estig.
De mi is volt ez a „minden”?
Megpróbáljuk felsorolni…
A délelőtt a gyerekeké volt, akik előbb az Aranyszamár utazó bábszínháztól Wass Albert Az erdő könyve című meséjét láthatták, majd Varró Dániel és Molnár György verses-zenés műsorának örülhettek.

Pál Feri atya, Caramel

A délután már az elmélyülésé volt, mert az ünnepi istentisztelet keretében az álmokról, a hitről és életük megváltozásáról vallottak emberek, hogy aztán következzen a biztos siker. A kerületet már többször is „meghódító” Pál Feri atyát hallhatta a közönség, aki vágyakról, célokról és küzdelmekről beszélt Elégedetten az élettel címmel, amitől, mint rendesen, ezúttal is elkalandozott, bölcs gondolatokkal.
Ennyi „jóság” után már csak az esti „buli” volt hátra, amelyhez hangulatot Caramel varázsolt a jótékonysági koncertjével.
Ezek után, ennyit látva, ennyit hallva talán nem túlzás kijelenteni: ez a családi nap sikere ítéltetett. Arra, mert mindenkihez szólt, mindenkinek mondott valamit.
Ráadásul még az ötvenfőnyi rendezőgárda is kitartóan állt a vártán.