A házigazda, pontosabban a háziasszony az egykori kiválóság, a mindig segítőkész Gubacsi Zsófia volt, aki a saját teniszklubja „összes termeit” ajánlotta fel arra a célra, hogy emlékezetes, vidám, sportos napot szerezzen az értelmi fogyatékossággal élő teniszezőknek, pontosabban a teniszválogatottnak, amelyik, ahogy mondani szokták, nagy kaland előtt áll.

A fair play szellemében

A miértre Sebestyén Katától, e verseny szakmai felelősétől, a Magyar Speciális Olimpia Szövetség (MSOSZ) tenisz szakágvezetőjétől kaptuk a választ.
-Az elmúlt években is fontos volt ez a verseny, ám az idén talán minden korábbinál nagyobb figyelem kíséri a speciális olimpiai mozgalom a közelgő eseményt, már a hatalmas indulási kedv miatt is. Nagy utazás és nagy versenyek előtt állnak. Márciusban rendezik meg az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában, Abu Dzabiban a Nyári Világjátékokat, amelyre magyar teniszezők is utaznak, s az ő számukra lesz ez a mostani egy fontos megméretés.

A versenyen induló fiatalokat érthető módon, meg a fair play szabályai szerint is osztották be különböző – piros, narancs, zöld, sárga – kategóriákba, biztosítva ezzel az egyenlő versenyzési esélyeket.

„mindig nyitva áll…”

S ha Gubacsi Zsófi vállalta a kedves háziasszony szerepét, elmondta azt is, hogy vajon miért is áll példamutatóan a fogyatékkal élő sportja mellé.
-Amit ezek a gyerekek tudnak és tesznek, arról nem lehet olimpiai aranyak szintjén beszélni, mert az, amit ők tudnak, amit véghez visznek, az több ennél, s ha azt mondom, hogy meg kell hajolni előttük, akkor keveset mondtam… A lelki tartásuk, az akaratuk követendő példa lehet az épek számára. Elsősorban ez az oka annak, hogy a tenisztelepem mindig nyitva áll előttük, jöjjenek bármikor – mondta Zsófi, újra bebizonyítva, hogy nem csak a profi teniszben volt kiválóság, de a jó szándékával is példát mutató sportember.

Együtt egy szép napot

Az ökormányzat képviseletében ott volt a teniszklubban Galgóczy Zoltán alpolgármester is, aki a megnyitón elmondott beszédében a versenyzők felé fordulva azt hangsúlyozta, hogy „nem a játék a legfontosabb, s még csak nem is a győzelem, mert minden helyezésnél és poénnál fontosabb, hogy itt vagytok, s hogy közösen tölthetitek el ezt a szép napot.”
Szót is fogadtak a gyerekek, mert ismét emlékezetes hangulatú órákat tölthettek el a pályákon, s ha ezek emléke akár csak egy poénhoz is segíti őket a Világjátékokon, akkor mindenki elmondhatja, hogy megérte…