A pestszentimrei Szent István-napi utcabál immár tizedik alkalommal hozta azt, amit várnak tőle: nosztalgiazenével dúsított kellemes, kötetlen együttlétet. Hofi Gézát idézve egyetlen íratlan elvárás volt: próbálj meg lazítani. A Sportkastélynál ez sikerült is augusztus 19-én.

A vigasság a hagyományokhoz híven az új kenyér megszentelésével kezdődött, amelyről Horváth-Csitári Boglárka evangélikus lelkész gondoskodott. Az előrelátás jóvoltából számos vendég léphetett megszentelt kenyérszelettel a kezében az események sűrűjébe.
– Az utcabálra nem lehet véletlenül kijönni, erre a bulira készülni kell – mondta Ujvári Miklósné, Jutka, a programot szervező Együtt Pestszentimréért Egyesület elnöke. – Ki kényelmes, táncra gyártott cipőben, ki zsírosabb falatokkal teli gyomorral érkezik, hiszen így több sör csúszik le, s aki biztatásra vágyik, az is jó helyen van.

Amilyen gyorsan jött az elnök, olyan gyorsan tova is tűnt az érkező vendégek fogadására.
Az utcabál szervezői az apróságokra is gondoltak: a megunhatatlan ugrálóvár és ponilovaglás élményében lehetett részük. Mielőtt felcsendültek a slágerek, oktatással egybekötött néptáncbemutatón rótta profi és amatőr a talpalávalót. Könczei Árpád koreográfus szatmári, kalotaszegi és mezőségi táncok gyakorlati titkait tette közkincsé. Nem állítható, hogy mindenki összhangban mozgott a mesterrel, ám a jó szándék vitathatatlan volt.
A nosztalgikus zenét ismét a Chameleon zenekar szolgáltatta a résztvevők nagy örömére. Az örömérzés csak fokozódott, miután a szervező egyesület elnöke ingyensörre invitálta a nagyérdeműt. Rendesen fogyott a kürtőskalács, a lángos, a hamuban sült pogácsa, s rövidebb-hosszabb sorok alakultak ki a sörsátor és a borpatika előtt is.
A hangulatra tehát most sem volt panasz. A Szent István-napi utcabált az est fénypontjának számító tűzijáték zárta.