A hálás kis közönség a legtöbb dalt együtt énekelte a népszerű előadóművésszel.
Érdekes látványt nyújtott a nézőtér nem sokkal az előadás kezdete után, mert egyre több pici hagyta ott kényelmes ülőhelyét, szülei ölét, és inkább a padlón kúsztak-másztak, míg szólt a zene. A felnőttek csak nagy odafigyeléssel közlekedhettek a széksorok közt… Az örökifjú Gryllus Vilmos, több mint fél évszázada a gyerekek kedvence, most is elénekelte például, a címadó nótát, a Nótás Mikulás, vagy a Hóapó, a Téli hang, a Levél a Mikulásról címűt, s szinte mindegyikhez fűzött egy kis történetet.

-Ez az előadás gyerekek, csupa olyasmiről szól, ami télen történik - mondta. - Elsősorban persze, a Mikulásról, a Télapóról vagy a Hóapóról, akik mindjárt december elején meglátogatnak benneteket. De aztán sorban jönnek a többi ünnepek, a karácsony, az újév, a farsang. Ezekről énekelek nektek ezen a szép vasárnap délelőttön. Kérlek benneteket, segítsetek nekem, és énekeljetek velem!
Nem kellett sokáig biztatni a kis nézőket, szinte mindenhonnan felcsendültek a számukra már ismerős dalok, alkalmi kórusok alakultak pillanatok alatt. A négy és féléves Horváth-Csuzdi Janka kívülről fújta a dalokat.
-Nagyon szeretem Vilmos bácsit, odahaza állandóan hallgatom a lemezeit – vágta rá érdeklődésünkre, majd odaszólt édesapjához: - Apa, de jó, hogy eljöttünk.
Janka, nem először van Gryllus Vilmos koncertjén, ezt is elárulta nekünk, majd énekelt tovább. „Vili bácsit”, egy órai éneklés után is alig akarták leengedni a színpadról. Amikor mégis sikerült több ráadás szám után elköszönnie, a Rózsa folyosóján is találkozhattak vele, ahol daloskönyveit és lemezeit dedikálta. Megígérte kishallgatóinak, hogy jövőre is eljön Mikuláskor.