Sikeresen pályázott a Bókay iskola az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott Határtalanul! programra. Az intézmény 7. évfolyamos diákjai ősszel Erdélyben jártak.
A Határtalanul! program célja az, hogy a szomszédos országok magyarlakta területeire irányuló tanulmányutak révén az anyaország diákjai megismerjék a határon túli magyarság életét, kultúráját, mindennapjait. A folyamatos pályázat keretében minden tanévben az éppen 7. osztályos gyerekeknek nyílhat lehetőségük az utazásra.
Hat felejthetetlen napot töltöttek a Bókay Árpád Általános Iskola tanulói Erdélyben.

A diákok kerületünk testvérvárosában, Tusnádürdőn, a Szent Kristóf Panzióban szálltak meg, és ez volt a bázis, ahonnan a következő öt napon elindultak,
hogy felfedezzék e vidék egyedülálló természeti jelenségeit, festői szépségű tájait, megismerkedjenek a máig is élő néphagyományaival és történelmi eseményeinek helyszíneivel.
– Az időjárás igazán kegyes volt hozzánk, mert a hűvös, párás reggeleket hamar legyőzte a ragyogó napsütés, így teljes pompájában tárultak elénk a Békás-szoros meredek sziklafalai, a Gyilkos-tó, a hegyek ölelésében elterülő Csíki-medence, a magasztos fenyvesek között a Nyergestető kopjafái – mondta Ujvári Rita, pedagógus, projektvezető.
– Megannyi érdekes természeti jelenséget láttunk és tapasztaltunk, mint például a gigantikus méretű tordai sóbánya különleges sóképződményei, a torjai büdösbarlang kénes mofettája, és a feltörő gázoktól bugyogó vizek az Apor lányok feredőjében. Jártunk „vízen” a Mohos-tőzeglápon, ahol különleges növényeket ismerhettünk meg és megkóstoltunk a számunkra furcsa ízű borvizet.
A diákok szabadon engedve fantáziájukat, elképzelték a hatalmas fenyők gyűrűjében Szent Anna- és a Gyilkos-tóhoz fűződő legendát, majd Mádéfalván és Nyergestetőn megemlékeztek a székelyek hősies hazaszeretetéről. Ámulattal járták körbe Vajdahunyad és Déva várát, amelyekkel eddig csak a történelemkönyvekben és irodalomórán Kőmíves Kelemenné balladájában találkoztak. Érdeklődve hallgatták, hogy miről árulkodnak a kopjafák és hogyan készül a székelykapu, s megtudhatták, hogy Orbán Balázs volt a legnagyobb székely, valamint a Madarasi-Hargita a székelyek szent hegye, és mit is jelentenek a székek, mit szimbolizál a székelyzászló, s kik Erdély székely lakói.
A gyerekek utaztak busszal, lovasszekéren vagy éppen gyalogszerrel, s felkapaszkodtak a Sólyomkő-sziklára, ahol a fárasztó hegymászásért cserébe Tusnádfürdő gyönyörű látványa tárult eléjük.
A hat nap gyorsan elrepült. A Bókay Általános Iskola tanulói fáradtak voltak ugyan, de máris szívesen visszafordultak volna, hogy felfedezzék Erdély még több titkát és csodáját.
Az úton hazafelé mindannyian megfogalmazták: remélik, hamarosan visszatérnek, hogy folytatódjon a felfedezőkaland tovább…