Szerencsés kerületnek mondható Pestszentlőrinc-Pestszentimre azáltal, hogy jelentős erdős területe van, ám ez az önkormányzat számára felelősség is egyben. Az egyik feladatköre szerint a környezetvédelemért felelős alpolgármestert, Dömötör Istvánt a környezetszépítésről és -védelemről, valamint az ezzel összefüggő energetikai fejlesztésekről kérdeztük.
– Beköszöntött végre a tavasz, amely alkalmas az olyan környezetvédelmi akciókra, mint amilyen például a március 6-i volt, amikor a bélatelepi erdőben madárodúkat helyeztek ki. Miért volt erre szükség, és hogyan sikerült a telepítés?
– Tavaly létrehoztuk az erdőgondnokságot, ezt a jól körülhatárolt feladatkörrel ellátott önkormányzati szervezetet, amelynek dolga az erdők takarítása, a szükséges eszközök karbantartása, padok és táblák kihelyezése, illetve minden, ami az erdőjáró embereknek hasznos. Ugyanakkor ez egy erdő, tehát nem szeretnénk pihenőparkot csinálni belőle. Az erdőgondnokság beváltotta a hozzá fűzött reményeket, amit a munkájukkal kapcsolatban érkező rengeteg pozitív visszajelzés is igazol. Télen viszonylag kevés munka van az erdővel, ezért jött az ötlet, hogy ebben az időszakban madárodúkat gyárthatnának, a tavasz közeledtével pedig kihelyezhetnék ezeket. Erdőgondnokságunk munkatársai felvették a kapcsolatot a madártani egyesülettel, amellyel szorosan együttműködve, az útmutatásuk alapján elkezdték készíteni a madárodúkat. Március 6-án, az érintettek részvételével, a bélatelepi erdőben helyeztük ki az odúkat, de azóta már a Péterhalmi- és a Kapocs utcai erdőbe is kikerültek. Ezek viszonylag fiatal faállománnyal rendelkező erdők, amelyekben nincsenek természetes odúk, ezért tartottuk fontosnak, hogy itt is megtalálják a madarak a nekik megfelelő fészkelő-, szaporodóhelyet. Nyomon fogjuk követni, hogy elfoglalják-e ezeket a helyeket.
– Lesznek hasonló akciók a jövőben is?
– Annyi akció és pályázat van, amelyeken a korábbi években is részt vettünk, hogy időnként már önmérsékletre kell inteni magunkat, mert ezeket menedzselni, működtetni is kell. Éppen most foglalkozunk a korábbi években is megszokott Szebb, virágosabb kerületünkért pályázat meghirdetésével, a kertépítő verseny vagy az Ültess fát kerületünknek! akcióval. Tízhez közelít az ilyen akciók és pályázatok száma, amelyekkel a kerület környezetét igyekszünk megóvni, szebbé, virágosabbá tenni, valamint az óvodásoktól a kisiskolásokon át a felnőtt lakosságig kívánjuk az embereket környezettudatossá nevelni. Csatlakozunk a Föld napjához és a Te szedd! akcióhoz, de ahogy említettem, az erdőgondnokság is folyamatosan gyűjti a szemetet. Megvalósult a kerületben a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, a zöldhulladékot pedig az FKF Zrt. gyűjti össze. Ehhez minden kerületi ingatlannak öt zsákot ingyen adunk, s minden évben komposztálóakciónk is van, amikor is százas nagyságrendben adjuk ingyen az ehhez szükséges ládákat, hogy a helyben keletkezett hulladékot minél nagyobb mértékben helyben hasznosítsuk.
– A pesti oldal egyik legnagyobb erdőfelülettel rendelkező kerületének alpolgármestereként miként látja most az itteni erdők helyzetét?
– Mintegy három évvel ezelőtt elindult egy program, amelynek alapján önkormányzati forrás bevonásával próbáljuk meg az erdeinket rendbe tenni. Ezek ugyanis elhanyagoltak voltak, ahol rendelkezésre álltak padok, azok is összedőltek, mert a Pilisi Parkerdő Zrt-nek szűkösek voltak a forrásai. Mi azt mondtuk, hogy legyenek tervek, amelyekre mi biztosítunk forrást, nézzük meg, miként lehet vonzóbbá, lakosságbarátabbá tenni az erdőt, hogy otthonosabban érezzék ott magukat az emberek. Ennek volt az első eleme a bélatelepi erdőben a Tünde-park kialakítása, ahol egy esőbeállót készítettünk padokkal, tűzrakó helyekkel, tájékoztató táblákkal, futókört jelöltünk ki, ösvényeket szélesítettünk, s takarítottunk ki a benövő növényzettől. Utána a Kapocs utcai erdőben csináltuk meg ugyanezt, tavaly pedig a Péterhalmi-erdőben. Ezeknek nagyon jó visszhangja van a lakosság körében. Én magam is voltam már kint baráti körben például a Tünde-parkban bográcsos főzésen, ahol a gyerekek is jól elvoltak nagyobb csapatban. Olyan környezetet próbáltunk tehát teremteni, amely vonzóvá teszi az itt élők számára az erdeinket, s ez működik. Mindezt folytatni szeretnénk, de hangsúlyozva azt, hogy nem kívánunk az erdőből vidámparkot csinálni azzal, hogy nem oda való funkciókat viszünk bele. A hagyományos erdőfunkciót igyekszünk megtartani, illetve arra törekszünk, hogy vegyes faállományú erdőrészleteket hozzunk létre, mert most nagy területen találhatók homogén erdőterületek, ahol vagy csak akác, vagy csak feketefenyő fordul elő.
– A kerületi intézmények energetikai fejlesztésében milyen lépéseket sikerült tenni az elmúlt években?
– Ez jó példa arra, hogy mennyire összefügg minden mindennel. Amikor az intézmények energiafelhasználásának hatékonyságáról beszélünk, akkor ez az egyik olvasatban környezetvédelmi kérdés, míg a másikban egyszerű fenntartói feladat. Az ilyen jellegű beruházások költsége nem a környezetvédelmi sorokon jelenik meg. Én a szociális területről tudok beszélni, amely szintén a felügyeletem alá tartozik, ahol éves szinten csaknem 200 millió forint az az összeg, amelyet az intézmények korszerűsítésére költünk. Ebből nyilván nem minden egyes forint megy kizárólag energiahatékonyságra, de a jelentős része igen. A felújított épületeken kicseréljük a nyílászárókat, megfelelő homlokzat- és födémszigeteléssel látjuk el őket, és korszerűsítjük a fűtést. Tavaly két bölcsődét sikerült így korszerűsíteni, idén szintén lesz egy ilyen. Az idősgondozási létesítményekben szintén fontos az épületszigetelés, s a hagyományos izzókat is lecseréltük energiahatékony LED-izzókra, amivel ugyancsak az energiaköltségeinket csökkentjük.
