Hetedik alkalommal rendezte meg december 15-én a pestszentimrei baptista gyülekezet a cipősdoboz-akciót, amellyel a karácsonyi ünnepeket igyekeznek emlékezetesebbé, egy kicsit könnyebbé tenni a nehéz sorsú, rossz anyagi körülmények között élő családok gyermekeinek.
Már az ünnepség kezdete előtt fél órával látható volt, hogy ezúttal is tele lesznek a Nemes utcai imaház széksorai, mert sorra jöttek a mamák, a papák, oldalukon a gyermekeikkel. Kisebbekkel, nagyobbakkal, de kivétel nélkül olyanokkal, akik nagyon várták ezt a délutánt.
A baptisták helyi akciójának kitalálója, Szekér Józsefné abból indult ki, hogy Pestszentimrén ajándékozzon meg pestszentimrei pestszentimreit.
Mi tagadás, szívhez szóló lokálpatrióta kezdeményezés...
Volt „beugró”
Az elmúlt hetekben sokan álltak a kezdeményezés mellé. A Nemes utcai virágüzlettől (ott adhatták le az emberek az ajándékaikat) a baptista gyülekezet imaházát vezető Háló családig számtalanul.
Háló Gyula egyébként csak megkésve érkezhetett az eseményre, mert a délutáni csúcsforgalomban „megtalálták” az autóját. Sérülés, hála Istennek, nem történt, az autó meg úgyis meggyógyul... És fennakadás így sem volt, mert Pátkai Zsolt, a Békéssy Sándor Baptista Értelmiségi Egyesület elnöke helytállt, beugrott, s „levezette” a kedves ünnepséget.
Kincsek a fa alatt
Ő köszöntötte Szarvas Attila alpolgármestert is, akinek az egyházi ügyek felelőseként sok menni- és tennivalója van a karácsony előtti napokban. De bizonyára nem bánja, hisz minden a szeretetről, az egymás felé fordulás szól ilyenkor.
– Azt kívánom nektek, hogy a közelgő ünnepek valamennyi napja olyan kedves és békés hangulatban teljen el a szüleitek, a családotok körében, mint ez a délután ennek a sok-sok ajándéknak a társaságában – mondta az alpolgármester, aki áldott ünnepeket kívánt a megjelent gyermekeknek és családjaiknak.
Persze a Nemes utcai imaházban az a nagy halom cipősdoboz (meg a bennük rejlő „kincs”) jelentette a lényeget, amely, ha nem is vetekedett a szépen feldíszített karácsonyfa magasságával, a gyerekek számára legalább olyan fontos és izgalmas volt. Sőt...
Gazdag délután
Pátkai Zsolt köszönetet mondott mindenkinek, aki gondolt az imrei gyerekekre. A Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság, az Együtt Pestszentimréért Egyesület, a Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola mellett a Napsugár óvoda dolgozói és gyermekei, valamint számos magánszemély is eljuttatta a meglepetéseket rejtő dobozokat, hangos boldogságot szerezve ezzel a Nemes utcában.
Az ajándékozáshoz Szekér Józsefné szólította a gyerekeket. Amikor meglátták, mit rejt a dobozuk, úgy szorították azt magukhoz, hogy senki a világon nem vehette volna el tőlük. Jöttek nagycsaládosok is, volt olyan édesanya, aki „szakajtónyi” gyermeket kísért a karácsonyfához.
Csak egyetlen gondolat engedtessék meg: az volna az igazi, a szép, ha majd a téli szünet után, az iskolai tanórákon is olyan lelkesek és szófogadók lennének a gyerekek, mint amilyenek ezen a gazdag délutánon voltak...
Könnyű ilyen segítőkkel
A végére – épségben – befutott Háló Gyula is.
– Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam itt lenni, de látom, minden a legnagyobb rendben ment. Biztos is voltam ebben, mert akinek ilyen segítői vannak, annak akár egy ilyen fontos napon is megnyomhatják az autóját...
