– Veszthettünk csatákat, bukhattunk el szabadságharcokat, de soha nem adtuk fel. Minden vesztes helyzetből újra felálltunk – fogalmazott Áder János köztársasági elnök november 4-én, a nemzeti gyásznapon a Hargita téri emlékműnél megtartott megemlékezésen. Hozzátette: – Nem kétséges: a szabadság nemzete vagyunk.
A köztársasági elnök részvétele a kerületi eseményen két fontos tényt jelzett: azt, hogy a hatvan évvel ezelőtti XVIII. kerületi történések a fővárosi, sőt az országos események legfontosabbjai között szerepeltek, és azt is, hogy a Hargita tér – ahogyan azt a városvezetés öt évvel ezelőtt megálmodta – az 56-os megemlékezések kiemelt pontjává vált. Mindezt megerősíti, hogy az ünnepségen részt vett Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke és Balázs-Piri László, egykori szabadságharcos, a Történelmi Igazságtételi Bizottság alelnöke is.
A Fröhling-pékség előtt történtekről Áder János és a később szólásra emelkedő Ughy Attila, Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere is megemlékezett. A hatvan évvel ezelőtti tragédia a legtöbb kerületi előtt ismert történet: 1956. november 8-án elterjed a hír, hogy az Üllői út – Vecsési utca – Rába utca háromszögében található pékségben újra sütnek kenyeret. A reggeli órákban hamar kígyózni kezdett a sor az épület előtt. Váratlanul tűntek fel az Üllői úton érkező szovjet tankok, amelyek gondolkodás nélkül tüzelni kezdtek: hidegvérrel lőttek a fegyvertelen, békés tömegre. 21 pestszentlőrinci halt meg ezen a napon, és számos polgár megsebesült.
– Egy idegen hatalom mészárolta ezen a napon a XVIII. kerületpolgárait – fogalmazott a polgármester, aki a továbbiakban megemlékezett dr. Balogh Györgyről, aki posztumusz díszpolgári címet kapott idén az önkormányzattól. Balogh György ügyvéd a világháború után képviselőként részt vett a város munkájában, 1956-ban pedig a helyi Nemzeti Bizottság tagja, majd elnöke lett. A forradalom után börtönre ítélték, tragédiája, hogy bár a halálbüntetést sikerült elkerülnie, szabadulása után az első szabad éjszakáján meghalt. A megaláztatás, az igazságtalanság végzett vele.
A megemlékezés végén a köztársasági elnök, az önkormányzat, társadalmi és civil szervezetek koszorúztak a kerületi hősök nevét viselő bazaltkockákból szerkesztett emlékműnél.