– Az 1956-os forradalom nagyszerűségét jellemzi, hogy az eseményekben részt vevők, noha sokféle szándékkal, céllal csatlakoztak a forradalomhoz, mégis közös akarattal bírtak. Ezt akkor röviden úgy fogalmazták meg, hogy „Ruszkik, haza” – mondta Szakály Sándor augusztus 19-én a pestszentimrei Hősök terén rendezett kerületi ünnepségen.

A történész nem csupán a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának apropóján emlékeztetett az akkori eseményekre, illetve azok céljára. Beszédében úgy fogalmazott, a sokféle akarat összefogása éppúgy jelentette az 1956-os események erejét, ahogyan az államalapításét is.

– Szent István ünnepét soha nem volt egyszerű megérteni – magyarázta a szónok. – Bonyolultabb feladat, mint Rákócziról vagy 1848-ról beszélni. István királynak úgy kellett kormányoznia Magyarországot, hogy az független maradjon a kor nagyhatalmától, a Német-római Birodalomtól, és ehhez számos érdek egyesítésére volt szükség. Erős, központosított, keresztény államot kellett létrehoznia, amelyben fontos szerep jutott a betelepülőknek is, ugyanakkor meg kellett őriznie az ország magyar identitását. 1956 annyiban hasonlítható az államalapításhoz, hogy akkor is meg kellett szűnnie az ellentéteknek, és egyesülniük kellett az érdekeknek a külső veszély elhárítása, a túlélés érdekében.

Szakály Sándor szerint mindez üzenet saját korunknak is: toleráns, elfogadó szemlélettel kell a Magyarországon kívüli világ felé fordulnunk, egyúttal ügyelve saját identitásunk megőrzésére is.
A Hősök terén rendezett ünnepség koszorúzással zárult. Az emlékműnél koszorút helyezett el Kucsák László országgyűlési képviselő, az önkormányzat nevében dr. Molnár Ildikó címzetes főjegyző és Szarvas Attila alpolgármester, koszorúztak továbbá a kormányhivatal, a Fidesz–KDNP-frakció, a nemzetiségi önkormányzatok, a sportszervezetek, az 1956-os és civil szervezetek képviselői, valamint magánszemélyek is.