2003 óta ad tanácsokat Zarándy Zoltán Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzatának a zöld városfejlesztéssel és az uniós források szerzésével kapcsolatos kérdésekben. Tevékenysége többek között a fenntartható környezetre irányuló szemléletformálásra, valamint az oktatásfejlesztésre, a projektfejlesztésre és a pályázatírásra irányul. A tanácsadó az elmúlt évtized legsikeresebb együttműködései között említette a Havanna-lakótelep integrált szociális városrehabilitációja projektet, amelynek részeként a Havanna Tanoda programban a Csontváry és a Kondor általános iskolába járó gyerekek tanulmányi eredménye csaknem 2 jeggyel javult.

Az előző városvezetés által indított programot a jelenlegi fejezte be, bizonyítva, hogy a fenntarthatóság záloga mindig a pártok fölötti lokálpatrióta együttműködés – véli a szakértő.

Felvilágosult városrész

Zarándy Zoltán pályázatírói és projektvezetői tevékenysége nyomán az elmúlt másfél évtizedben számos konferenciát szerveztek az itt élő pedagógusok, tanulók, vállalkozók és civilek bevonásával a városfejlesztésről, a zöldterületek növelésének lehetőségeiről. A Norvég Alap programjának keretében egyik kedvenc civil szervezete, a Lőke Maya által vezetett Szeretve Tanulni Egyesület (Havanna-lakótelepi központtal) az úgynevezett élménypedagógiai játszóházak és tanulószobák, valamint nyári táborok sorát valósította meg, ami olyan sikeres volt, hogy elnyerte a norvég királyi család különdíját is.
– Az európai uniós projektekben való részvétel magjait még az előző önkormányzati vezetéssel vetettük el a kerületben, s azután az új önkormányzati vezetők fantáziáját is megragadta. Pestszentlőrinc-Pestszentimre az európai források felhasználásához elég jó táptalajnak bizonyult. Igyekszem egyfajta tervezői folyamatosságot nyújtani ezekben a fejlesztésekben a kerületben. Ennek a Kecskemét nagyságú városnak a polgárai, iskolái és civil szervezetei, valamint a vezetői jóval felvilágosultabbak a budapesti, illetve a magyarországi átlagnál. Az eddigi tapasztalataim alapján ez egy kimagaslóan európai nyitottságú kerület. Az európai parlamenti munkám során nagy örömömre szolgált, hogy a kerület számos kiemelkedő tehetsége és mentoraik sora jutott el a zöld frakcióban dolgozó képviselőnk által kínált brüsszeli és strasbourgi tanulmányutakra, ahol a jövő potenciális európai parlamenti képviselői bepillanthattak az európai politikai centrum kulisszái és legfontosabb vitái mögé – hangsúlyozta Zarándy Zoltán.

Energetikai fejlesztések

A szaktanácsadó hozzátette, hogy a Széchenyi Program és a 2014–20-as EU-s programozás részeként az úgynevezett KEOP-projektek keretében a kerületben megvalósuló intézményi energetikai fejlesztések is jelzik, hogy a helyi önkormányzat számára fontos a környezettudatosság, ennek szellemében igyekszik korszerűsíteni az iskolák, óvodák és bölcsődék épületeit. A kerület így – a minél takarékosabb és környezetileg fenntarthatóbb használat mellett – egészségesebb életfeltételeket biztosító települési környezetet teremt.
Az olyan megvalósult energetikai projektekkel, mint amilyen a Karinthy Frigyes Gimnázium, a Kandó Téri Általános Iskola, a Darus Utcai Általános Iskola és további 12 intézmény energetikai korszerűsítése, a kerületi diákok és családok jelentős része élvezheti a beruházások hasznát.
Az épületek élettartamát növelő energetikai korszerűsítések jóvoltából további évtizedekig biztosított a kerületben a színvonalas iskolai, óvodai szolgáltatások infrastruktúrája.
– Bárcsak az iskolák autonómiája, pedagógiai módszertani önállósága is ilyen dinamikusan fejlődhetett volna! A kevesebb is sok lett volna a néha kormányzati oldalról fújó, gyakran Európa-szkeptikus ellenszélből! – tette hozzá kritikusan a tanácsadó.

Napelemes projektek

Az önkormányzat által a KMOP napelemes projektjeire beadott pályázatok célja az, hogy a villamosenergia-szükséglet egy részét napelemek segítségével lehessen előállítani. Jó példa erre az önkormányzat Üllői úti és Városház utcai épülete, ahol az éves működési költségek csökkentése mellett a kiadások tervezhetőbbé tétele volt a cél. Számítások szerint ennek várható közvetlen eredménye az áramfogyasztás 10 százalékos csökkenése.
Jól jelzi az önkormányzat környezettudatosságát az is, hogy az elmúlt évek energetikai fejlesztési pályázatain elnyert mintegy 2,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás mellett a kerület jelentős összeget, 600 millió forintot meghaladó önrészt vállalt a projektek megvalósítása érdekében.

Európai torta

A további meghatározó források között említette Zarándy Zoltán az Európai Unió következő, 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó hétéves pénzügyi tervezési keretét (MFF), amelyről mintegy százoldalas összefoglalóval rendelkezik. A tanácsadó az abban foglaltakat egy több mint 1000 milliárd eurós tortának nevezte, amiből minden tagállam – közöttük Magyarország is – szeretne minél nagyobb szeletet kapni. Hazánknak várhatóan valamivel kevesebb jut a támogatásból, mint az előző hét évben, de az még mindig jelentős összeg, közel 10 ezer milliárd forint, ami ismét egy kisebb Marshall-segéllyel ér fel. Ebből kell a jövőben Pestszentlőrinc-Pestszentimrének is a lehető legkedvezőbb feltételekkel jelentős összegekhez jutnia a fejlesztéseihez. Ehhez mielőbb kormányzati, politikai, a teljes helyi közéletre és valamennyi polgárra és vállalkozásra kiterjedő közös, részvételen alapuló tervezésre van szükség, amelyet a 2021-től megnyíló európai forrásokra való kerületi EU-programozás és pályázatírás követhet. A kerület eddigi 15 éves EU-s forrásszerzése jó alap a további sikerekhez.

Zöld fordulat

– A jövőre nézve azonban szeretnék minél több új, a fővárosi hálózathoz illeszkedő biztonságos bicikliutat, sokkal több napelemet a családi házakra, mindenekelőtt a rászorulók, az energiaszegénységben élők számára. Sokkal több támogatást szeretnék látni az ökoiskolák számára is, amelyek kiváló munkájuk ellenére minimális állami támogatást kaphatnak jelenleg. Ugyanakkor nagy örömmel látom, hogy szinte az összes kerületi intézmény energiagazdálkodása megújult, és hogy maga az önkormányzat is törekszik a fenntartható energiagazdálkodásra. Látványos a zöldterületek fejlődése, elnyerte új formáját a Kossuth tér, és végre rendbe tették a lőrinci piac környékét, amivel élhetőbb környezetet teremtettek – mondta el az európai parlamenti tanácsadó, hozzátéve: a helyi oktatási intézmények a szemléletükben és az oktatás gyakorlatában is kifejezetten innovatívak és úttörői a zöld gondolkodásnak. Ezért a jövőben már nem a szülők nevelik a gyerekeket, hanem sokszor ők visznek haza zöld ötleteket, javaslatokat az iskolából. Ez az igazi kulcsa a zöld fordulatnak a jövőben, amihez több állami és európai támogatásra lesz szüksége a kerületnek.