A rendezvényen Ughy Attila úgy jellemezte ezt a nemzeti emléknapot, hogy az egyszerre emlékezés, ünnep és mementó. A polgármester szerint ez a nap emlékezés egy szörnyű tragédiára, ünnepe az egymásra találásnak és mementója az igazság megtalálásának.
– A 2010 utáni kormányzat olyan államot teremtett, amely befogadója a határon túl élő honfitársainknak. És amennyi békés eszköze csak van, azzal feléjük fordul. Megpróbálja megadni a sok millió magyarnak azt az igazságtételt, ami jár nekik, ami megilleti őket a hosszú évtizedek szűkölése után. Mert Trianonban ugyan megrabolták a nemzetünket, de azt nem tudhatták, hogy 1848–49, 1956 emlékezete, a hősök szelleme nem csupán mese, romantikus magyarkodás, hanem maga a valóság megélése, ami miatt a nemzet nem szét-, hanem összetart – hangsúlyozta Ughy Attila.
Egyben hozzátette: mi itt, az óhazában, büszkék vagyunk azokra a magyarokra, akik az államhatárokon túl élnek, és őrzik, ápolják nyelvünket, hagyományainkat. Ezért él a nemzeti összetartozás napjának ünnepe is.

– A kisírt szemet hátrahagyó emlékezés után megünnepeljük azt, hogy egymásra találtunk, és egyre szorosabb kötelék fűz össze bennünket. Ünnepi pillanat minden újabb állampolgári eskütétel, minden újabb testvérvárosi szerződés, határon túli osztálykirándulás, egy-egy támogató szerződés a vajdasági, felvidéki, erdélyi beruházás kapcsán.
A polgármester azt is kiemelte, hogy ezek a mi közös ünnepeink.
– Ezek azok a pillanatok, amelyek lassan átsatírozzák a trianoni békediktátum fekete lapjait, és új záradékot írnak. Olyat, amelyben az áll: gyászoltunk és búsultunk eleget, most a cselekvés korszakát éljük. Megmutatjuk a világnak, hogy milyen az a nemzet, amely ezeréves történelméből és szent királyai hagyatékából táplálkozik, amelyet nem tudott megrendíteni sem a tatár, sem a török, sem a Habsburg, sem a szovjet terror. Békésen és kulturáltan nyerünk bizonyosságot arról, hogy a magyar összetart, és az államhatároknak csak a térképeken van értelmük, a valóságban nem léteznek.
A nemzeti összetartozás napja ezért nem a szomorú emlékezés, hanem az egymásra találás ünnepe – véli Ughy Attila.
– Ez a nap erősítsen meg bennünket abban, hogy nincs más út, csak a közös nemzeti boldogulásé. Egy szép, egységes, erős Magyarország építése, együtt, közösen minden magyarral, aki feláll a Himnusz alatt, és szívére teszi a jobb tenyerét. Isten áldja meg a magyarokat, éljenek bárhol is a világban! Segítse és óvja útjukat, bárhol járjanak – zárta a beszédét az ünnepi szónok.
Az eseményen a Sárarany zenekar bukovinai székely dalcsokrot adott elő, és bemutatta az Énekelt versek határok nélkül című összeállítását.
A megemlékezés részeként az önkormányzat képviseletében Ughy Attila mellett Lévai István Zoltán alpolgármester, dr. Molnár Ildikó címzetes főjegyző, a XVIII. kerületi Kormányhivatal nevében Hodruszky Csaba hivatalvezető és helyettese, Pilcsák Csaba József helyezett el koszorút a Hargita téri Fadrusz-kereszt talapzatánál. Koszorúztak továbbá a kerület társadalmi és politikai szervezeteinek, különféle egyesületeinek és intézményeinek a képviselői is.