Tizenegyedszer rendezik meg május 13-án a fővárost körülölelő Élő rózsafüzér zarándoklatot, amely kilenc pontról indul el a reggeli órákban, majd este a csoportok különböző helyszíneken hallgatnak szentmisét. A kerületünkbe érkező két csoport, a 7. és a 8. a havanna-lakótelepi Szent László-templomban vesz részt misén. A két szakasz szervezőit kérdeztük.

A 8. szakasz egyik szervezője Kerekes Sándorné, akinek csapata Rákoskeresztúrról indulva ér majd el a Havanna-lakótelepre.
– Az önön kívül Sepsey Erzsébet és Antal Attila irányította csapat csak kilenc órakor indul útnak Rákoshegyről, míg a többiek már egy órával korábban nekivágnak az útnak. Gondolom, kisebb a távolság.
– Igen, ez a magyarázat, mert érthetően nem lehet minden szakasz egyforma hosszú. Van, aki tizenhét, van, aki tizenöt kilométert gyalogol, de nem a távolság határozza meg ennek a szép napnak a bensőségességét. Az összes szakasz teljes hossza különben 166 kilométer.
– Sok munkájuk van az előkészületekkel?
– Van bőséggel, de vállaltuk ezt, pontosabban azt, hogy minél több hívőt verbuválunk össze május 13-ra a Szent Kereszt Felmagasztalása templom elé, ahonnan elindulunk.

Az ima súlya

– Bizonyára sok a visszatérő résztvevő. Olyanok, akik nem először, sőt nem is másodszor gyalogolnak.
– Igen, van egy törzscsapat, ismerős arcokkal, de sok olyan hívőt is látunk napközben, aki egy darabig velünk halad, velünk imádkozik, s amikor úgy érzi, hogy nem tud tovább menni, kiáll, nem folytatja. Egyébként ezeknek a leszakadóknak a nagyobbik része eljön a Szent László-templomba az esti szentmisére.
– Lélekben tehát együtt marad a csapat.
– Igen. Az a legfontosabb, hogy lélekben érezzük egymást, mert a közös imának is nagyobb így a súlya.

Anna néni

Arra, hogy milyen is a súlya ennek a közös imádkozásnak, a legjobb, legszebb példával Tordai Béláné szolgált, aki a 7. szakasz vezetőjének, Bernáth Máriának a helyettese. A soroksári plébániatemplomtól induló, 18 kilométeres szakaszt megtevő csapat egyik állandó résztvevője az a 80. éve fölött járó Anna néni, aki a súlyosan beteg fiáért, annak remélt gyógyulásáért teljesíti ezt a nagy távot, bízva Szűz Mária segítségében.

– Anna néni minden évben köztünk van, pedig nem is közelről érkezik a kiindulópontunkhoz, egy Soroksár környéki faluból jön. Kicsit viccesen fogalmazva: nélküle el sem indulnánk. Két éve rosszul lett, elájult, s féltünk, nehogy nagyobb baja legyen. Néhány perc múlva magához tért, kért egy kis vizet, pontosabban csak azt fogadta el, és folytatta velünk az utat. Az esti szentmisén ott ült az első sorban...
Ilyen szívhez és szívről szóló történetet sok zarándok tudna mesélni, mert számos ilyen van.

Mindig legyen kéz

Tordai Béláné azt is elmondta, hogy tavaly 106 zarándok érkezett meg a Szent László- templomhoz, s vett részt a misén.
– Biztosan voltak órák, amikor többen voltunk, és volt olyan is, amikor kevesebben. A lényeg az, hogy mindig legyünk és meg tudjuk fogni egymás kezét.