Hiányoltam az utóbbi időben a skótjuhász kutyát a Kossuth téri református templomtól. Vajon hová lehetett? Felkerestem a lelkész házaspárt, Sándor Balázst és Sándor Gabriellát. Akkor tudtam meg, hogy már nem laknak szolgálatuk korábbi helyén, a szeretett Kossuth téren.
- Mi van magukkal, hogy vannak, kedves Gabriella?
- Köszönöm a kérdését, hálás szívvel vagyunk, nincs okunk panaszra, bár valóban mozgalmas, s nem igazán nyugalommal teli nyarat tudhatunk magunk mögött... Augusztus elsején kiköltöztünk a Kossuth téri parókiából, ami rengeteg munkát adott, öt gyerekkel, bőröndökkel, dobozokkal. Közben azonban boldog lelket adott nekünk az a szeretet-cunami, amit átélhettünk, s nem is sejtettünk. A gyülekezeti tagok minden szinten bizonyságot tettek arról, hogy nagylelkű Istenünk van. Volt, aki nagy tál palacsintával jött elbúcsúzni, volt, aki dobozt hozott, volt, aki borítékot, mert tudta, hogy nem lesz fizetésünk... Tortával, s énekekkel ünnepelve pakoltuk meg a teherautót is. Mondhatnak bármit a pesti emberről, ha élő Istene van, az meglátszik, meghallatszik.
Mennek, de azért maradnak…
- Mi lesz most a gyülekezettel?
- Hamarosan új lelkészük lesz, akit Pestszentimréről, akit korábbi helyettesítési szolgálataiból már többen ismerhetnek. Természetesen megrázkódtató volt egy ilyen viharos időszakot átélni, de közelebb is vitt bennünket Istenhez. Nem szakad meg teljesen a kapcsolatunk. Azóta is voltunk már temetésen, esküvőn, szolgálóként, résztvevőként. Mindketten hálásak vagyunk az itt eltöltött évekért. Őszintén meglepődve látjuk a gyümölcsöket a ránk bízottak életében. Bementem a legnagyobb református könyvesboltba, ahol nemcsak a férjem köteteit lehet kapni, hanem ott sorakoztak a lőrinciek legfrissebb művei is. Legyen áldás továbbra is Lőrinc népén, s a templomon.
|
A nyár sem telt szolgálat nélkül – tudtuk meg. A Sándor-házaspár Délvidéken táborozott fiatalokkal, ahol az egyik legnépszerűbb keresztyén zenésszel, Pintér Bélával is együtt zenélhettek. Mivel 15 brit fiatal már tavasszal megvette a repülőjegyét az augusztusi táborra, így velük is megtartották a tábort – boldog örömmel. |
„Izgalmas” feladat lesz
- Hol folytatják a szolgálatot?
- Az egyházunk vezetőinek is fontos volt, hogy ne „pihenjük túl magunkat” a dobozolás után... A férjem a Kozma utcai börtön lelkészeként kezd nemsokára. Talán más úton el sem mertük volna vállalni ezt, hiszen ismertük L Molnár Istvánt, személyesen is. Őt májusban kísértük szomorú szívvel utolsó útjára. Megtiszteltetés, hogy alkalmasnak látják a férjemet a következő helyünkön történő szolgálatra. Másrészt ez az új hely nem egyemberes feladat lesz. Nagyon is szükséges hozzá az imádkozó, velünk élő és érző gyülekezeti háttér. Ahogy Jézus sem egyedül küldte ki az emberek közé a tanítványokat. Kíváncsian, s nem tagadom, izgalommal várjuk.
