A gyerekek sokat hallottak már a Határtalanul! program keretében szervezett
kirándulásokról a korábbi hetedikes diákoktól és tanáraiktól, így izgatottan várták az indulás időpontját. Ezt természetesen sok érdekes előkészítőmunka előzött meg, amelyen a tanulók aktívan részt vettek.
A Kastélydombi Általános Iskola két hetedikes osztálya május 20-án busszal indult felfedezőútra. Már az országhatár átlépése is nagy élmény volt, mert közülük többen első alkalommal tették ezt meg.
Először a Király-hágónál álltak meg, gyönyörködve a kilátásban. (A Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán, Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található.)
Erdély kapuján átutazva megérkeztek a régi gazdagsága miatt „kincsesnek” nevezett Kolozsvárra, ahol a történelmi városközpontban sétáltak, és megnézték Mátyás király szülőházát és szobrát is.
Egy hosszabb utazás után jutottak el a gyergyószentmiklósi szállásukra, ahol meleg vacsorával várták őket.
Utazásunk második napján egy kis sétát követően a Tarisznyás Márton Múzeumot tekintették meg. A kiállításon a hagyományos gyergyó-vidéki népviselet XIX. század végi, illetve XX. század eleji értékes darabjait csodálhatták meg a diákok.

A múzeumlátogatást követően ellátogattak a gyergyószárhegyi gyermekotthonba, ahol megismerkedhettek az ott élők mindennapjaival.
A megható találkozást követően a Gyilkos-tóhoz mentek, amelynek különlegessége, hogy több, mint százötven éves farönkök állnak ki a vízből, ezzel teljesen egyedivé varázsolják a tó látványát. A kirándulók következő állomása a Békás-szoros volt, ahol 200-300 méteres sziklák között sétáltak.
A harmadik napon a Csíki-medencébe utaztak el a kastélydombi iskola hetedikesei, majd lerótták tiszteletüket a madéfalvi vérengzésben elesett székelyek emlékműve (Siculicidium) előtt. (Az emlékmű a határőrség megszervezésének ellenszegülő székelyek soraiban, 1764. január 7-én az osztrák tisztek irányítása alatt, Madéfalván végrehajtott véres megtorlás áldozatainak állít emléket. Szerk.)
Csíkszeredán megszemlélték a Millenniumi templomot, amelyet a híres építész, Makovecz Imre tervezett. Továbbutaztak Csíksomlyóra, ahol a csodatevő Szűz Mária szobrát nézték meg a kegytemplomban. A borvizet is megkóstolták, a Barátok Feredőjét is szemügyre vették.
Kirándultak a Szent Anna-tóhoz, bejárták a Mohos-tőzeglápot, Máréfalván székelykapukat láttak, a Nyergestetőre érkezve megemlékeztek az 1848-as szabadságharcban elesett székelyekre.
A negyedik napon a Sóvidék nevezetességeivel ismerkedtek meg. Szovátán, a Medve-tó partján sétáltak, Parajdon a sóbarlangot látogatták meg. Itt nyolcvan-százméter mélységbe lépcsőztek le, egy nagy sótömbbe, ahol templom, múzeum és játszótér is található.
Korond utcáin az állandó kirakodóvásárban nézelődtek, megismerve az itt élők kézműves alkotásait. Az út folytatásaként Farkaslakára érkeztek meg, ahol Tamási Áron síremlékénél tisztelegtek. A következő állomás Székelyudvarhely volt, ahol a városközpont műemlékeit csodálták meg.
A kirándulásról hazafelé tartva először Marosvécsen a felújítás alatt lévő Kemény-kastélyt keresték fel. Ezt követően megálltak a Király-hágón, ahol búcsúzóul még egyszer körülnéztek a festői szépségű tájon.
A buszon lelkesen beszélgettek arról, hogy kinek melyik volt a legmeghatározóbb élménye. Mindenki egyetértett abban, hogy olyan jól érezték magukat, hogy biztos, hogy vissza fognak térni Erdélybe.