A magyar emberek többre hivatottak annál, mint hogy az életüket a kenyér, a tej és a benzin árváltozásának szorításában éljék – fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász azon a lakossági fórumon, amelyen Kucsák László választókerületi elnök vendégeként beszélt az Európára váró kihívásokról.
Lakossági fórumot hirdetett meg Kucsák László választókerületi elnök május 15-re a Polgárok Házába. A téma ugyanaz volt, mint két héttel korábban, amikor Gál Kinga EP-képviselő látogatott el Pestszentlőrincre: az Európai Unió politikai válsága és a kontinensre váró kihívások. Ezúttal ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász volt a vendég, aki az elmúlt hónapokban gyakran nyilatkozott biztonságpolitikai kérdésekben a magyar sajtóban.
A választás tétje
Kucsák László a vendégét bemutatva felhívta a figyelmet: május 26-án európai parlamenti képviselőket választunk, a tét pedig nem kicsi. Az unió politikai válságba került, az EP erősen megosztott. A föld sok országában betegségek, háborúk, víz- és élelemhiány sújtja az embereket, akik érthető módon másutt keresnek boldogulást maguknak és a családjuknak. Az unióban jelenleg uralkodó nézet szerint Európának mindenféle megkötés nélkül kellene befogadnia a menekülteket, az ezzel ellenkezően vélekedők – mint például a magyar kormány – azonban úgy vélik, ez nem hozna megoldást a betelepülőknek, és az európai kultúra teljes szétesését is jelentené. A választás tétje az, hogy olyan képviselők kerüljenek az Európai Parlamentbe, akik demokratikus módszerekkel értelmes és hasznos megoldásokat találhatnak a kihívásokra.
Ki dolgozhat?
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint a balliberális európai politika több pontban is téves, vagy valótlant állít a migrációval kapcsolatban. Az egyik ilyen az, hogy alábecsülik az Európába igyekvők számát. Valójában többmilliós tömegek várakoznak Jordániában és Törökországban, ám ez is elhanyagolható a demográfiai értelemben folyton növekvő Afrikához képest, ahol betegségek, vízhiány, terrorizmus, háborúk, munkanélküliség sújtja az embereket. A nemzetközi emberkereskedő hálózatok Európa felé terelik ezeket az embereket, azzal hitegetve őket, hogy itt alanyi jogon juthatnak boldoguláshoz.
Lomnici Zoltán felhívta a figyelmet egy furcsa ellentmondásra: a déli országokban rendkívül magas a munkanélküliség, Görögországban például a fiatal lakosság 55 százaléka képtelen munkát találni magának. Az unió politikusai azonban az Európa gazdaságaiban jelentkező munkaerőhiányt nem a belső munkavállalókkal oldanák meg, hanem azt erőltetik, hogy a kontinens harmadik országbelieket alkalmazzon. Olyan embereket, akik képzetlenek, és az európaitól teljesen elütő morális közegből és munkakultúrából érkeznek, tehát a képzésük, az integrálásuk sokkal hosszabb idejű és költségesebb volna, mint az unióbeli polgároké.
Újraírt történelem
Az EU-ban sok rossz válasz létezik a migráció kezelésére, vélekedett ifjabb Lomnici Zoltán. A nyugati sajtóban például a magyar kormány családtámogatási intézkedéseit „fehér gyerekek gyártására irányuló fasisztoid eszközöknek” titulálta egy cikk, a skandináv iskolákban pedig elkezdték újraírni a saját őstörténetüket: az újabb nézetek szerint a vikingek is afrikai eredetűek. Természetesen léteznek ezekkel ellenkező nézetek is. A migrációban erősen érintett Olaszország teljesen szembefordult a kontroll nélküli bevándorlással, és más véleményen vannak a visegrádi országok is, köztük a leghevesebben tiltakozó Magyarország.
– Európa jövőjét csak demokratikus eszközökkel lehet eldönteni, meghatározni, és ennek legfőbb eszköze az Európai Parlament. Nem mindegy tehát, hogy szavazunk-e, és mely jelöltekre – mondta az alkotmányjogász.
