A kerületi rendezvényeken gyakorta találkozhatunk Lomnici Zoltánnal, aki 2002 és 2009 között volt a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A Pestszentimrén született 64 éves főbíró, aki a pártpolitikától magát mindig is távol tartotta, napjainkban leggyakrabban az Emberi Méltóság Tanácsának elnökeként bukkan fel a hírekben.
A családi gyökerek általában egy életre meghatározzák az ember személyiségét, és ez a távoli múltból hozott örökség meghatározta Lomnici Zoltán életét is.
– Apai ágon székely eredetű vagyok, az egyik ősöm Háromszékről kerekedett fel, míg anyai ágon kun gyökerekkel rendelkezem – mesél a családi háttérről a főbíró. – Mindez azért lehet érdekes, mert mindkét nép évszázadokon keresztül őrzött egyfajta szabadságjogot, és talán ez vált véremmé, ez határozta meg az egész életem.
Talán még ennél is meghatározóbb volt, hogy Soroksárpéteri önálló településsé vált Pestszentimre néven, hiszen ezért találkozhattak a szülei.
Szerethető település
– Édesapám 1930-ban segédjegyzőként költözött ide, míg édesanyámat MÁV-tisztviselőként helyezte a településre a vasúttársaság. Itt nemcsak egymásra találtak, de egy olyan szerethető településre is, amelynek az érzését én is örököltem. Még akkor sem költöztem el, amikor a Legfelsőbb Bíróság elnökeként egy budai rezidenciát kínáltak fel. Ma már hivatalosan Pestszentlőrincen lakom, de ez csak amolyan formaság, mert csupán néhány utcával költöztem odébb a szülői háztól.
A szülői hatás nem csupán az otthon- és a pályaválasztásban volt meghatározó, hanem a későbbi karrierben is.
– Édesapám, aki Kárpátalja 1938-ban megkezdődő visszatérésekor a bevonulásban tartalékos tisztként vett részt, mindig kínosan ügyelt arra, hogy egyetlen pártnak se kötelezze el magát, viszont pontos munkát végezzen. Pestszentimre 1944-es kiürítésekor a helytállásáért kitüntetésben is részesítették, majd a háború után az itteni életet megszervező Nemzeti Bizottságnak is tagja lehetett.
A pártatlan bíró akadályai
A jogi pályát édesapja szorgalmazta, de Lomnici Zoltán tisztában volt azzal, hogy pártonkívüliként nem futhat be nagy karriert a szocializmus idején.
– A Pesti Központi Kerületi Bíróságra 1979-ben kerültem, és nem voltak nagy terveim, hiszen tisztában voltam vele, hogy az előrelépéshez be kellene lépnem a kommunista pártba. A családom szerencsére támogatott, így nyugodt szívvel kitarthattam az elveim mellett.
A rendszerváltás azután az ő életében is jelentős változást hozott, hiszen amíg 1989-ig elvárásnak számított az MSZMP-tagság, a demokratikus átalakulás után kifejezetten keresték azokat a bírókat, akikre pártsemlegesként lehetett számítani.
– Engem is meglepett a változás, és nagy örömmel vállaltam a kihívást, amikor felkértek, hogy dolgozzak a Legfelsőbb Bíróságon. Mindenkinek kell hogy legyen világnézete, de egy bíró esetében célszerű, ha nem kötődik egyetlen párthoz sem. Én sem titkoltam soha, hogy az értékkonzervatív elveket tartom fontosnak, és katolikus hívő emberként rendszeresen járok templomba. Mivel még a nyolcvanas években is jelentéseket készítettek a templomba járókról, nekem sem javította ez a megítélésemet. Ugyanakkor ennek köszönhetem, hogy Varjú atyával egy életre szóló bensőséges kapcsolatot tudtam kialakítani, és éppen ő erősített meg, amikor bármilyen kétségem volt. De katolikusként tisztelem a többi vallást is, és ha meghívnak, éppúgy részt veszek evangélikus, református programokon, illetve más felekezetek rendezvényein is.
|
Az Emberi Méltóság Tanácsa A szervezet nem kér, és nem fogad el sem állami, sem magántámogatást. Tagjai a tevékenységükkel kapcsolatban felmerülő költségeket – utazás, beadványok díjai – maguk viselik. Lomnici Zoltán kezdeményezésére határozott az Országgyűlés – ellenszavazat nélkül – a 2015 óta minden évben március 27-én megtartott Rákóczi-emléknapról. Javaslatára lehetett az idei esztendő Mátyás király emlékéve, indítványára lett június 10-e a magyar haditengerészek emléknapja, és állítottak idén Pulában emlékművet a hősi halált halt magyar haditengerészeknek.
|
Lomnici Zoltán okkal büszke arra, hogy a legfiatalabb bíróként valamennyi párt támogatásával választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének 2002-ben.
– Ezt a távolságtartást a szervezet elnökeként igyekeztem megtartani. Arra különösen büszke vagyok, hogy 2004-ben, még mielőtt Magyarország hivatalosan is az Európai Unió tagjává vált, megválasztottak az uniós főbírói szövetség alelnökének.
Küzdelem a méltánytalansággal
A mandátuma lejárta óta azt tartja legfontosabb küldetésének, hogy a határon túli magyarok boldogulását segítse a szülőföldjükön. Ha kell, jogvédőként támogatja őket, ha kell, tűzoltóautót lobbizik ki számukra.
– Úgy érzem, ez egy olyan terület, amit az európai jogrendszerben kissé mostohán kezelnek, éppen ezért fontos, hogy konkrét eseteken keresztül hívjuk fel rá a figyelmet. Az Emberi Méltóság Tanácsát, amelynek elnökévé választottak, olyan köztiszteletben álló személyekkel hoztuk létre, mint Tőkés László püspök, Tempfli József megyés püspök, Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, Jókai Anna író vagy Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja. Többek között a szlovák állampolgárságától és nyugdíjától, egészségügyi ellátásától megfosztott, 104 éves korában elhunyt Tamás Ilonka néni érdekében is igyekeztünk eljárni.
