Nemsokára itt a nyár, a vakáció, a szabadságok ideje. Mindenki tervezgeti vagy már el is határozta, hogy hol fogja tölteni szabadidejét, kipihenni a munkában eltöltött év fáradalmait. Az elmúlt években, jobban mondva évtizedekben egyre többen választják Erdélyt ahol nemcsak kellemesen, de tartalmasan is eltölthetik szabadságuk egy részét, mivel a pihenés, kikapcsolódás mellett tartalmas kulturális és szórakoztató programok is várják az idelátogatókat. A fő turistacélpont továbbra is a Székelyföld, azonban a szórványban élő erdélyi magyarság is nagy szeretettel várja az idelátogatókat, köztük Kalotaszeg is ahol sok számos érdekesség, látnivaló van. Itt említeném Csucsán a Boncza kastélyban berendezett Ady múzeumot, a Kós Károly sztánai Varjú várát, a honfoglalás kori sebesvári, váralmási, magyarlétai romvárakat, a szépen rendben tartott Árpád kori műemlék templomokat melyeket a helyi lelkipásztorok szívesen mutatnak be, vagy a kalotaszegi tisztaszobákat ahol megismerkedhetünk a gyönyörű varrottasokkal, melyeket testvértelepülésünk –Körösfő butiksorán meg is vásárolhatunk, tehát egy hosszú hétvégét Kalotaszegen is el lehet tartalmasan tölteni és szálláslehetőségek is bőven állnak rendelkezésre. Most egy olyan útvonalat szeretnék ajánlani, mely csodálatos tájakon, kevésbé ismert magyar vonatkozású történelmi emlékhelyeken visz keresztül és felejthetetlen élményekkel gazdagodhat mindenki aki megteszi ezt a kb. 100 km.(Bánffyhunyad-Havasnagyfalu-Kolozsvár ) kitérő utat Erdély belseje felé .
Magyarország felől az E60- as nemzetközi úton érkezők Bánffyhunyad központjában egy éles kanyarral eltérnek jobbra, arra a jó karban lévő DJ101. aszfaltos útra mely a Gyalui-havason visz keresztül átszelve az Erdélyi –szigethegységet Topánfalva és Abrudbánya felé. A gyönyörű havasi fenyvesek között kanyargó út Bánffyhunyadtól alig 30 km-re érkezik el a bélesi vízerőmű 90 m mély gyűjtő tavához , melynek mélyén van az a szomorú csatatér ahol 1849 július 6-án esett el több mint 400 bajtársával együtt a Márciusi ifjú Vasvári Pál, a lázadó román erőkkel vívott csatában. A gáttól nyugatra kb 2 km-re ugyancsak a tó vize fedi a Vasvári kápolna romjait mely száraz időben amikor a tó vize leapad kilátszik a hullámsírjából. Történt ugyanis hogy Kollmer Herrman a kalotaszegi erdőipari vállalat igazgatója 1903 őszén saját költségén egy a Vasváriak emlékét ápolandó kápolnát épített, melynek felirata ma a Tiszavasvári Múzeumban látható, szövege pedig így szól:
VASVÁRI PÁLNAK
Az 1848-49-iki szabadságharc egyik legnemesebb áldozatának és mintegy 400, vele együtt ezen a hegyoldalon 1849. JÚLIUS 6-án elvérzett bajtársa dicső emlékének.
„El ne feledd e mezőt, hol ők elhullának a hűk és a legvégsők a haza jobbjaiból.
Vajha ama szíveket a haláltól visszavehetnők teljes erőben úgy mint dobogának előbb.
Még egyszer vérharcaidat megvívni Szabadság!”
Az oltárképet a cseh származású Melka Vincze festette- lent a fenyők alján Vasvári haldoklik, egyik kezében eltört kardja, a másikkal a golyók által összetépett zászlót szorítja szívéhez. Körülötte elesett honvédek. Az 1900-as évek elején történt hogy a Funtinel alatt fekvő Jósikafalvát, az egész községet a Vasvári kápolnával, valamint 30.000 hold erdőséggel megvásárolta Urmánczy János nagybirtokos , aki egy fakitermelő vállalatot és fűrésztelepet nyitott , a hegyre pedig egy gyönyörű 36 szobás kastélyt építettet. Az 1912-ben épült kastélya elé egy római katolikus plébániát építettet kőből és ide szállítják át a régi fakápolnából az oltárképet, az oltárt, valamint a kápolna feliratát a Vasvári táblát. A plébánia kápolnát 1914. Július 12-én szentelte fel gróf Majláth Gusztáv gyulafehérvári püspök.
Az első világháború elvesztése után 1918 végén a feldühödött románság lerombolta, porig égette a palotát, a Vasvári Kápolnát pedig kifosztották, kirabolták és román templommá rendezték be. Az oltárképről egy fotó maradt az utókorra . A Ceausescu korszakban a román kommunista párt határozata értelmében 1970-1974 között hatalmas hidroenergetikai építkezésbe fogtak a Meleg-Szamos völgyében , több mint 4 völgyzáró gátat és nyolc darab kisebb –nagyobb vízerőművet építettek a folyón, ezzel pótolva az ország súlyos elektromos áram hiányát. A legnagyobb közülük a Havas-nagyfaluhoz tartozó Fintineli völgyzáró gát, mely 990m tengerszint felett épült , 13 km hosszú és a tó vize egy 8475 m hosszú földalatti alagúton zúdul le a tarnicai , ugyancsak földalatti áramfejlesztő turbinákra. A tó vize alá került Jósika falva is a Vasvári kápolnával együtt. A falut lebontották és felköltöztették a közelben lévő hegy tetejére, a lakosság nagy fájdalmára. A Vasvári kápolna, akkor már régen román templom azonban a helyén maradt, mivel a románok vallásos meggyőződésből nem voltak hajlandók lerombolni. A tarnicai áramfejlesztő üzem egy bombabiztos földalatti barlang átalakításával jött létre, melyet egy 1 - kilométeres folyósón lehet megközelíteni , csak román mérnökök dolgoztak rajta biztonsági okokból háború esetére . A földalatti üzemet biztonsági okokból ma is szigorúan őrzik ,turisták nem látogathatják ,én is csak úgy készítethettem pár fotót hogy hivatalból részt vettem egy egyhetes katasztrófavédelmi tanfolyamon. A magas vízállás miatt lehet nem fogják látni a Vasvári kápolnát, a földalatti áramfejlesztő üzemet biztos nem , de állítom hogy a Svájcihoz hasonló gyönyörű havasi táj, a tavak fenséges látványa , a kristálytiszta hegyi levegő felejthetetlenné teszi ezt a kis kerülőt Erdély belseje felé .
