Az 1848-as forradalomé talán a legkedvesebb nemzeti ünnep a magyarok számára. Meglepő, de egyik kiemelkedő alakjának, Vasvári Pálnak, a márciusi ifjúnak eddig a Nemzeti Múzeum lépcsőjének belső oldalán található domborművet és a pestszentimrei kopjafát kivéve nincs emlékműve, emlékhelye Budapesten. A Vasvári egyesület hosszú küzdelem után elérte, hogy legyen.
Örömmel fogadta a Vasvári Pál Polgári Egyesület tagsága március 8-i közgyűlésén az eseményen vendégként jelen lévő Ughy Attila polgármester bejelentését: emlékművet kap végre Vasvári Pál, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja. A bejelentést azért a polgármester tette meg a civil szervezet rendezvényén, mert Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata engedi át az egyik közpark egy részét erre a célra.
Kopjafa után szobor
– Nekünk nagyon fontos ez a bejelentés, mert a 2011-ben megalapított egyesület legfőbb célja a kezdetektől az volt, hogy a szobor megvalósulásáért küzdjön – árulta el Tóth Kálmán, az egyesület társelnöke.
Az emlékmű története messze 2010 előttre nyúlik vissza, és egy erdélyi kezdeményezésből nőtt ki. Péntek László, a körösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke, aki korábban a kalotaszegi település alpolgármestere is volt, a Vasvári-hagyaték lelkes kutatója és ápolója. Jó oka van rá, hiszen szülőföldjén, a Körösfőhöz közeli Gyalui-havasokban vívta meg Vasvári Pál és csapata utolsó, tragikusan végződő csatáját 1849. július elején. Körösfő központjában már régóta kopjafa emlékezik a hősökre, Péntek László azonban szerette volna, hogy Budapesten is legyen emlékhelye ennek a művelt, a maga korában rendkívül népszerű embernek.
A Demszky Gábor-féle városvezetés azonban mereven elzárkózott a kezdeményezéstől, a szobor még a tervezésig sem juthatott el. Az akkoriban a Fővárosi Önkormányzatban hivatalt teljesítő Ughy Attila azonban felkarolta az ügyet, aminek eredményeképpen – köszönhetően a Pestszentimrei Református Egyházközség befogadókészségének is – egy Kalotaszegről adományozott kopjafát állítottak fel a templom kertjében, így ez lett Vasvári első emlékhelye Budapesten.
Civil adományokból
A Bauer Ferenc társelnök és Tóth Kálmán kezdeményezésére, pestszentimrei civilek részvételével 2011-ben megalakult Vasvári Pál Polgári Egyesület számos rendezvénnyel, összefogással, kezdeményezéssel szolgálja a Kárpát-medencei magyarok közösségének erősödését, fő céljának azonban kezdettől a szobor felállítását tekintette. Az önkormányzat most döntött: helyet ad a műalkotásnak.
– A Hargita térre kerül majd – mondta Bauer Ferenc. – A tér eddig két fontos ünnepségnek adott helyet évente: az 1956-os emlékműnél tartják a november 4-i megemlékezést, és itt gyűlnek össze a kerületiek a Nemzeti Összetartozás Napján is. Hamarosan létesül itt egy Trianon-emlékmű is, és így a Vasvári-szoborral együtt egy olyan emlékműegyüttes jön létre, amely lehetőséget ad arra, hogy egy helyen emlékezzünk a szabadságért folytatott magyar küzdelmekre 1848-tól egészen 1956-ig.
Bauer Ferenc abban is bízik, hogy ez az együttes újabb fontos pont lehet a főváros kulturális turisztikai térképén.
Az emlékműre az egyesület kezdettől fogva gyűjt, ezt most egy intenzívebb gyűjtő szakasz váltja fel. A Vasvári-szobor tehát a tervek szerint részben civil adományokból valósul meg.
