A császári erők 1848. novemberében megadásra szólították fel Háromszéket, ezért 23-án Sepsiszentgyörgyön összeült Székelyföld megyegyűlése. A gyűlésen részt vett Gábor Áron tüzér őrnagy, aki Gyulafehérváron, Pesten és Bécsben kapott pattantyús kiképzést. Az ülés folyamán megállapították, hogy ágyúk nélkül nagyon nehéz lesz ellentámadásba lendülni, számolni kell súlyos emberi és anyagi vesztességgel. Ebben a nehéz pillanatban emelkedett szólásra Gábor Áron, és hangzott el híres mondata: lesz ágyú. Összesen hetven ágyút öntöttek az irányítása alatt az erdővidéki Bodvajon, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön, melyből az első kettő rézből, a többi 68 pedig székely harangokból, bronzból készült. Ezekből csupán egy eredeti került elő, mégpedig 1906-ban a kézdivásárhelyi Rudolf Kórház udvarán végzett csatornázási munkálatok közben, melyet 1923-ban állítottak ki a Székely Nemzeti Múzeumban. A frissen alakult Román Történeti Múzeum rögtön rátette a kezét, és 1971-ben több értékes ereklyével együtt Bukarestbe szállították ahol ezelőtt 28 évvel még lehetett látni, aztán a múzeum pincéjébe került. 2015. március 15-én az ágyú visszakerült Kézdivásárhelyre, aztán végleges kiállító helyére a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba. Évente sok ezren keresik fel és csodálják meg a 370 kg-os székely nemzeti műkincset.