Bekorizott a kerületbe a hoki

Írta:  Róth Ferenc 2018.11.29.

 

Átütő siker volt az első alkalommal megrendezett gyermektorna



Túlzás nélkül írhatjuk, hogy a jégkorong ünnepe volt november 24-én a Piac téren lévő pályán. Olyan sokan vettek részt az eseményen, hogy akár azt is hihette a látogató, hogy hokinagyhatalommá váltunk… Tejfalussy Bélát, az egykori első osztályú játékost, a Városgazda Utánpótlás Akadémia jégkorongszakosztályának vezetőjét kérdeztük.

20181124 101333 copy

20181124 120701 copy

– Aki eljött ide, annak bizonyára örök élmény marad ez a nap, hiszen olyan volt a hangulat, mintha nemzetközi tornára készülnének a gyerekek.
– Ez azért még odébb van, de a látottak alapján talán nem túlzok, ha azt mondom, eljön ennek is az ideje. Ezen a napon az volt a lényeg, hogy minél többekhez hozzuk közelebb a jégkorongot és azt, hogy milyen változatos, férfias sportág ez.

 

Nem puháknak való


– Hányan húztak korit?
– Négy csapat nevezett, a Városgazda Utánpótlás Akadémia, a MAC Újbuda, a KSI már régóta működő szakosztálya és a Kanadai Magyar Hokiklub srácai léptek jégre. Illetve dehogy csak fiúk voltak a csapatokban, öt kemény kislány is bemutatta, hogy nem csak a fiúké ez a sportág. Európa több országában is rendeznek bajnokságokat a nőknek, ami bizony nem kisasszonykodás a jégen.

Jövőre már fedett pályán?

Ott volt a hokiünnepen Kissné Baumann Gizella, a Városgazda Utánpótlás Akadémia szakmai igazgatója is, aki örömmel látta, hogy mennyire „bejött” a sportág, milyen sokan kíváncsiak rá.
– Most teszik meg az első lépéseket a gyerekek, így természetesen vigyázni, figyelni kell rájuk. Annyiban tudjuk segíteni az indulásukat, s ez nem kevés, hogy a tervek szerint jövőre átadunk egy szabványméretű jégkorongpályát a Bókay-kertben. Ezen olyan körülmények között edzhet majd sok-sok gyerek, hogy megnyílhat az út előttük a naggyá, a profivá válás felé.


– Ebben a sportágban az elképzelhetetlen…
– Aki erre adja a fejét, annak kőkeménynek kell lennie, mint ahogy ezek a tíz évnél fiatalabb hokipalánták is azok voltak. Akár hiszi, akár nem, volt néhány ötéves gyerek is, ami jelzi, mennyire népszerű a sportág.

Naggyá tenni a hokit


– Látva és hallgatva önt, érezhető, hogy boldog. Joggal, mert ez valóban áttörés. Ahogy az egyik szülő fogalmazott, a hoki bekorizott a kerületbe…
– Azt hiszem, igaza is van. Ami rajtam múlik, mindent megteszek, a Városgazdától bőven kapunk segítséget, s a tervek szerint rövid időn belül új, fedett pálya épül… Ezek alapján csak optimista és boldog lehetek. Nem?
– Tegyük hozzá azért azt is, hogy az ön személyében egy, a jégkorongot fanatikusan szerető ember is adott a sportág kerületi „naggyá tételéhez”.
– Ki ne látná boldogan, hogy tele van a jég gyerekkel, majdnem nagyobb a kori, mint ők, de űzik, hajtják a korongot…
– A tornát a „profi” KSI nyerte meg, a lőrinciek a második helyen végeztek. Elégedett?
– Igen, az vagyok, de egy pillanatig sem arról szólt ez a villámtorna, hogy ki nyer. Nem, mert itt mindenki nyert. Nézzen csak körbe, legalább 150–200 kísérő is eljött a gyerekekkel, s gondolom, náluk jobban senki nem tudja majd népszerűsíteni a sportágat.

 

Hetente háromszor


– Kis túlzással állítható, hogy nemrég még azt sem tudták a kerületben, hogy „mit kell csinálni” a hokival, ma pedig százak vannak itt.
– A jégkorong, hogy úgy mondjam, örök sportág. Szeretik a gyerekek, hogy csúsznak, hogy ütköznek, s aki csak egy kicsit is bátor és rátermett, annak megvan a sikerélménye is.
– Indulásként nem is kell több…
– Nem, de azért mindent megpróbálunk, hogy a sportos kerület ezentúl hokis is legyen.
– Csak még annyit: kiket várnak a pályára, s mikor?
– A toborzás most kezdődik. Hetente háromszor, hétfőn, szerdán és pénteken 17 és 19 óra között várjuk a gyerekeket erre a pályára, amit bizonyára mindenki ismer. Csak a pontosság kedvéért mondom: Üllői út 394. Attól kezdve a mi dolgunk, meg persze a gyerekeké, hogy mire viszik.