A Vasvári Pál Polgári Egyesületnek és a XVIII. kerületi önkormányzatnak köszönhetően széles körű összefogás jött létre a Szent Imre herceg halálának helyére, Hegyközszentimrére tervezett kápolna építésének befejezéséért, amelyet végül a magyar állam is támogatott. Az avatóünnepséget szeptember 2-án tartották.

Monostort építtetett Szent István király azon a helyen, ahol a fia, Imre herceg vadászbalesetben meghalt: a partiumi Bihar megyében, a mai magyar–román határtól nem messze fekvő Hegyközszentimrén. Az épület romjai még nem sokkal a román rendszerváltás előtt is láthatók voltak, a Ceauşescu-korszak végnapjaiban hordták szét azokat. El kellett telnie bő két évtizednek, hogy a helyi közösség úgy döntsön, kápolnát emel a herceg emlékére.

Az örökség ápolása

Hegyközszentimrét ma kizárólag református vallású emberek lakják, ezért is elismerésre méltó, hogy magukra vállalták egy, a katolikusok által szentként tisztelt történelmi személy emlékezetének őrzését.

– Tréfásan úgy fogalmazhatnék, hogy megörököltük, mint a szamár a fület, hordani kell – mondta kedélyesen Kucharszki Zoltán református lelkész, az ügy kezdeményezője. – De komolyra fordítva a szót: a reformáció előtt Hegyközszentimre is katolikus település volt, ez hozzátartozik a történelmi örökségünkhöz. Nekünk pedig kötelességünk ennek az örökségnek az ápolása. Ráadásul Szent Imre herceg az egész magyarság számára kiemelkedő történelmi személy.
A lelkész azt is elmondta: amellett, hogy az új kápolna egyszerre lesz emlékhely, temetkezési kápolna és zarándokhely minden keresztény magyar számára, kulturális eseményeknek is helyet ad.
– Jelenleg egy kiállítást rendeztünk itt be. A debreceni és a nagyváradi levéltár munkatársai segítettek összegyűjteni dokumentumokat Hegyközszentimréről. Hihetetlen gazdag anyag lett, egészen 1350-ig visszamenőleg ismerhetünk meg adatokat a faluról.

Kerületi kezdeményezés

A kápolna felépült, ez azonban elsősorban annak köszönhető, hogy a XVIII. kerületből ketten is az ügy mellé álltak.
– Évekkel ezelőtt, 2013-ban önkormányzati képviselőként jártam először Hegyközszentimrén – mesélte Bauer Ferenc önkormányzati képviselő, a Vasvári Pál Polgári Egyesület társelnöke. – Megkedveltem az ottaniak közvetlenségét, tetszett a tenni akarásuk. Amikor évekkel később Lévai István Zoltánnal közösen újra ott jártunk, szomorúan tapasztaltuk, hogy a kápolna építése semmit nem haladt előre. Kiderült, hogy a pénz hiányzik.

Bauer Ferenc ekkor gyűjtést kezdeményezett a Vasvári egyesület tagjai között, és felvette a kapcsolatot a helyi egyházi közösségekkel, amelyek ugyancsak gyűjtöttek pénzadományokat, így a kerületi lakosok összesen 1,2 millió forinttal járultak hozzá az építkezéshez. Lévai István Zoltán alpolgármester az önkormányzat elé terjesztette támogatási javaslatát, és a kezdeményezés elérte a célját: a képviselő-testület 1,5 millió forintot szavazott meg erre a célra.
– Mindezek ellenére még mindig nagyon sok pénz hiányzott a befejezéshez –magyarázta Bauer Ferenc –, egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy állami segítség nélkül nem épülhet fel a kápolna.
A képviselő Lezsák Sándorhoz, az Országgyűlés alelnökéhez fordult segítségért, aki politikai pályafutása során már sokszor bizonyította, hogy a Kárpát-medencei magyarok összefogásának fontossága személyes meggyőződése. A kérés a megfelelő fülekbe jutott, mert a magyar állam vállalta a szükséges 46 millió forint előteremtését.