Ünnepélyes évzárót, de inkább önfeledt bulit tartott a Városgazda Utánpótlás Akadémia június 8-án a Bókay-kerti strandon, száz meg száz önfeledt és tehetséges gyermek részvételével. A cél az volt, hogy a szakosztályok, a sportolók és a vezetők elbúcsúzzanak az akadémia életében immár harmadik „tanévtől”, s egyúttal ünnepélyesen megnyissák a strandot és köszöntsék a nyarat.

Ha nem tudta valaki, hogy a Városgazda Utánpótlás Akadémia (VUA) harmadik születésnapi ünnepségére – komolyabban és iskolás nyelven megfogalmazva –, tanévzárójára érkezett, akkor azt is hihette volna, hogy valamiféle nyárköszöntő dzsemboriba csöppent a Park strand árnyas fái alatt. Gyermekek százszámra, büfék, kellemes zeneszó, boldog arcok… A „kellékek” adottak voltak, s valóban senkinek sem volt oka arra, hogy visszafogja magát, hogy ne boldogan és önfeledten töltse el ezt a délutánt.

Az első lépésektől

A miértre egyértelmű a válasz. A VUA a megalakulása óta tudatos utat követve, tervszerű munkát végezve igyekszik elérni a céljait, valóra váltani azt, amit az adott ciklusra elterveztek. Könnyű nekik, mondhatnák a „gonoszkodók”, akik nem gondolnak bele abba, hogy legyen bármilyen sok is az ügyes, rátermett gyermek, jól felépített edzésmunka nélkül nem jutna előrébb az egyesület egyetlen szakosztálya sem.

Kissné Baumann Gizella szakmai igazgatónak, aki sportos korában, válogatott atlétaként is megismerhette a siker ízét, ez a siker egészen más érzést ad.

– Mi, nem kevesen, akik már a megalakuláskor ott voltunk, és segítettünk az első lépéseknél, tényleg a magunkénak érezzük az akadémiát – mondta, s amikor felment a színpadra, hogy köszöntse a vendégeket, elsősorban a VUA-színekben sportoló fiatalokat, két dolog „jött le”. Egyrészt az, hogy tényleg úgy beszélt a gyerekekhez, mintha a sajátjai, a barátai lennének, másrészt az, hogy bizony meg is hatódott a „diri néni”…

Felelősség

Végighallgatva a szavait, lehetett is oka a büszkeségre, mert kiderült: az akadémián úgy mennek a dolgok, ahogy kell, s ezt eredményekkel és eredményességgel támasztottak alá a szakosztályok. Ennek pedig egyenes következménye az, amit így fogalmazott meg a szakmai igazgató:

– Sikk lett az akadémia, hogy úgy mondjam, divatos hely. Természetesen örülünk ennek, miközben tisztában vagyunk azzal, mekkora felelősséget ró ránk.

Ha belegondolunk a szavaiba, igazat kell adni neki, hiszen az akadémisták az életük során itt találkoznak először sporttal, igazi edzővel, ami alapvetően meghatározhatja a pályafutásukat.
Az edzők, köztük az egyetlen hölgy, természetesen ott voltak a színpadon. (Csak egyetlen észrevétel: az egységes megjelenésük és öltözetük rendet sugárzott, ami nélkül elképzelhetetlen a sport, a siker…) Ma már azzal büszkélkedhet a VUA, hogy kilenc szakosztálya van, ami egy nagy egyesületnek is a dicséretére válna.

Mosolygott a strand

Nem véletlenül jegyezte meg Banyár László, a Városgazda Utánpótlás Akadémia Nonprofit Kft. ügyvezetője, hogy az egyesület sok és felelősségteljes munkát ad mindenkinek, de ami a legfontosabb: örömtelit.

– Azért, mert sikerélménynek örülhetünk mindnyájan…
Úgy, mint ahogy ezen a délutánon is, amely teli volt mosollyal a strandon, ahol ki tudja, hány leendő úszó diákolimpiai győztes is a medencébe csobbant.