Ártándnál átlépve az országhatárt sokan úgy vélik hogy megérkeztek Erdélybe, ami nem felel meg a valóságnak , hiszen Erdély történelmi határa a Királyhágónál kezdődik.
A határ és a Királyhágó közzé eső terület a Partium, mely elnevezés a latin partium szóból ered, melynek jelentése : Dominus partium regni Hungariae , magyarul „Magyarország részeinek ura”, és arra a területre utal mely a középkori Magyarország három részre szakadása után az erdélyi fejedelemség uralma alá került, és a mai Szatmár, Szilágy és Bihar megyéket foglalja magába.
Aki Kolozsvár nevezetességeivel szeretne megismerkedni, nem hagyhatja ki megnézni a város központjában lévő Szent Mihály katolikus templomot, az előtte lévő Mátyás király lovas szobrát és annak szülő házát, a Farkas utcai református templomot, a város panorámájában gyönyörködhet a föléje emelkedő Felleg vár tetejéről, csakhogy egy párat említsek.
Az utóbbi időkben örömmel látjuk a diákokkal tele buszokat, amelyek a Határtalanul diákutazási program keretében keresik fel és ismerkednek Erdély nevezetességeivel , szépségével melyek közül többen is programjukba vették a körösfői református templom, a Vasvári Pál emlékház, valamint a szabadságharcos kopjafájának megtekintését és megkoszorúzását is.
A közelmúltban én is elkísértem egy csoportot, segítve a tájékozódásukat a Kincses városban. Éppen Mátyás Király szobra előtt ismerkedtünk a történetével, amikor egy szépszámú román diákcsoport vezetőjének - feltehetően a kísérő tanárnak - moldvai dialektusban tartott tájékoztatójára lettem figyelmes. Nagy lelkesedéssel magyarázta az ámuló kis iskolásoknak, hogy a dicsőséges nagy román király Matei Corvin előtt hogyan hódolnak be a legyőzött magyar urak, és teszik le lábai elé a magyar zászlókat.
Először elmosolyodtam, de csakhamar megszólítottam, és tisztelettel tájékoztattam a tévedéséről, hogy az előttünk álló Mathias Rex, az Magyarország királya volt, aki előtt a törökök ellen folytatott harcokban részt vett magyar főurak a zsákmányolt török zászlókat helyezik el. Most ő mosolyodott el miután szemügyre vette a zászlók hegyén lévő félholdakat, elismerve részben tévedését, de figyelmembe ajánlotta a Mátyás király szülőházán lévő román –angol nyelvű érctábla feliratát, melyet még Gheorghe Funar Kolozsvár volt polgármestere idejében helyeztek el, és amelyen ez áll: A ROMÁN MATEI CORVIN. Most nekem hervadt le az arcomról a mosoly, hiszen tudtam, hogy – ugyan hatalmas csúsztatás a felirat –, de tényleg ez van rá vésve arra az ominózus táblára.
Mit is tudhatunk a kolozsvári Mátyás szobor alakjairól, melyet Fadrusz János szobrászművész készített, és 1902 október 12-én avatták fel?
A szoborcsoport fő alakja Hunyadi Mátyás, Magyarország királyaként 1458-1490 között uralkodott . Kolozsváron született 1443. február 23-án , és Bécsben 1490. április 6-án hunyt el
Bár a szobrász nem nevezte meg, a hagyomány szerint a szoborcsoporttal szemben állva, annak alakjai balról a következők: Magyar Balázs főkapitány és Kinizsi Pál a Fekete sereg vezérei, jobbról pedig Báthory István erdélyi vajda és Szapolyai István nádor áll.
A trianoni békediktátum után a megszálló román hatalom a szobrok és a magyar emlékművek rombolásába kezdett. A Mátyás szobor csakis nemzetközi hírnevének köszönhette, hogy elkerülte a lebontást, mely mindig is szálka volt a szemükben. Nemsokára azonban, 1932-ben egy gyalázatos történelemhamisító táblát helyeztek a talapzatára, mely idézet Nicolae Iorga román politikus, írótól származik. „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.” A szöveg arra utal, hogy a magyar király román származású volt. 1940-ben a táblát eltávolították, melyet Gheorghe Funár hírhedt magyargyűlölö kolozsvári polgármester 1992-ben újra visszahelyeztetett, és ma is megtekinthető a szobor talapzatánál.
