Messzire jutott az építész szakmában Sajtos Gábor, főképp ahhoz képest, hogy a családjából vagy a közvetlen környezetéből semmilyen inspiráció nem terelte e pálya felé. Magánházakat, óvodákat, sportkomplexumokat, borpincéket, rendelőket, lovas tanyákat, sőt ravatalozót tervez, és közben a pályázatokon rendre díjakat nyer. Olyan ismert tervpályázatokról hozott el szakmai elismerést, mint az MTK-stadioné vagy a Széll Kálmán téré. A Kossuth tér megújításával kapcsolatos elképzelései a tervpályázaton első helyet szereztek, a kivitelezés után pedig a Budapesti Építész Kamara és a Fővárosi Önkormányzat által adományozott Budapest Építészeti Nívódíját hozták el neki és csapatának, a Sagra Építész Kft-nek.
Izgalmas munka volt
Sajtos Gábor nyolc éve „él együtt” a pestszentlőrinci Kossuth térrel, hiszen a frissen felálló, ma is hivatalban lévő önkormányzat döntött úgy 2010-ben, hogy a főváros által kiírt Tér_Köz pályázat révén új arculatot adnak a közterületnek.
– Izgalmas munka volt – emlékezett vissza Sajtos Gábor. – Az önkormányzat által megadott alapkoncepció alapján kellett a terveket elkészíteni, amelyeket aztán lakossági fórumokon véleményeztek az itt élők. Ezek eredményei is bekerültek a végleges tervekbe.
Az építész elmondta, hogy már az alaptervek elkészítését is hosszas kutatómunka előzte meg.
– Az volt a cél, hogy a tér addigi története és a megújulása között ne legyen törés – magyarázta. – Természetes, hogy illeszkednie kell a környezetbe, és a helyiek igényeit szolgálnia.
Az aprólékos tervezés eredménye néhány olyan elem, amit elsőre talán észre sem veszünk: például hogy a támla nélküli padok a többnyire a Sztehlo iskolából érkező, csoportokban letelepedő fiatalok kedvenc helyei, míg a támlásak az idősek kényelmét szolgálják. A sétányok kialakítását azokhoz az utakhoz igazították, amelyeket a tér egyes pontjaira igyekvő járókelők korábban kialakítottak. A mindenütt megjelenő angyalfigurának pedig különös jelentősége van.
– Kondor Béla munkáiból emeltük át – mondta az építész. – Mivel ő Lőrincen született és alkotott is, ez a motívum egyrészt kerületi jelkép, másrészt a nyüzsgésre, a közösségi élet felfokozottságára utal.
Trendek nélkül
Sajtos Gáborról azt írják az építészeti szaklapok, hogy nem követ trendeket, sőt sokszor szemben megy azokkal. Amikor arról kérdeztem, hogy egy előre kitalált építészi vízió erőltetése helyett az adott feladat megoldását szolgáló legjobb ötletek összegyűjtése áll-e közelebb hozzá, azonnal bólintott.
| Sajtos Gábor 1975-ben született Salgótarjánban. Az építészmérnöki kar elvégzése után Bécsben tanult tovább, majd újra itthon, s később maga is tanított a BME-n. 2006-ban alapította meg, és azóta vezető tervezője a Sagra Építész Kft-nek. Itthon 2007-ben elnyerte Az év kiemelkedő fiatal építésze és a Pro Architectura díjat, majd Olaszországban a Nemzetközi Szakrális Építészeti Díjat. Terveit kiállításokon is láthatták az érdeklődők Magyarország nagyvárosaiban, valamint Prágában, Bécsben, Grazban, Paviában és Székelyudvarhelyen. |
– Mindig egy szűkebb vagy tágabb közösség számára tervezünk, az elsődleges szempont az adott közösség ízlése, igénye – fejtette ki. – Természetesen az építésznek is van saját ízlése, víziója, szerencsés esetben ez a kettő szépen összesimul, és mindenki örül a végeredménynek.
Az alkotó a végeredmény megszületése után sem szakad el a művétől.
– A Kossuth térrel kapcsolatos munka még folyik, hiszen a második ütem kivitelezése most kezdődik. De más esetekben is szeretem nyomon követni, mi történik a munkánkkal, hogyan veszik birtokba az emberek, hogyan használják azt. Sokszor kérik ki a tanácsaimat az után is, hogy már elkészültünk. Élvezem, ha a munkám a közösség javára válik.
