Az első 15 között végzett a Vörösmarty és a Gloriett iskola a kompetenciamérés alapján a 277 budapesti intézmény között. A siker értékét növeli, hogy valójában egyik intézmény sem azzal került a lista élére, amiben tényleg a legkiválóbb.
Mitől jó egy iskola? Egészen biztos, hogy ahány szakembert, ahány szülőt és ahány diákot kérdezünk meg, annyiféle választ kapunk. Ezért van szükség egy országos érvényű, szakmailag szabályozott mérési rendszerre, amely elfogadható módon mutatja ki, milyen ismeretanyagot sajátítottak el a tanulók a nyolc év alatt. Ezt Magyarországon hét éve törvény írja elő: a 2011. évi CXC. törvény 80. § (1) bekezdése szerint a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon meg kell vizsgálni a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődését.
Mit tud a gyerek?
Ezt a vizsgálatot hívják kompetenciamérésnek. Miért?
– Szakmailag azért indokolt ennek a két területnek a felmérése, mert ezek adnak információkat ahhoz, hogy a tanuló a többi tantárgy megértéséhez rendelkezik-e megfelelő kompetenciákkal. A szövegértéssel mérhető, hogy a tanulók mennyit olvasnak, s amit olvasnak, azt meg is értik-e, képesekké válnak-e a későbbiekben is az eléjük tett szövegek értelmezésére. A matematikai készségek a logikus gondolkodás felmérésében adnak iránymutatást. Természetesen nem egyénenként, hanem összességében adnak képet a 6., 8. és 10. osztályba járó tanulók kompetenciájáról – tájékoztatta a Városképet Bak Ferenc, a Külső-pesti Tankerületi Központ igazgatója.
Idén első ízben állítottak fel rangsort a budapesti iskolák között. Ennek alapját a 2015-ös mérések képezték. A 277 intézményt megjelenítő listán a Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium a nyolcadik, a Gloriett Sportiskolai Általános Iskola pedig a tizennegyedik lett.
Mit tud az iskola?
– Az eredmény – bár megtisztelően előkelő – nem ért minket teljesen váratlanul, hiszen a kompetenciamérésekben azok kezdete óta a kerületben mindig az élen, első és második helyen álltunk – mondta Pásztor Józsefné, a Vörösmarty iskola intézményvezetője. – Ez az eredmény ugyan a 2015-ben végzett 8. évfolyam anyanyelvi, szövegértési és matematikai kompetenciáját dicséri, szeretném azonban azt is megemlíteni, hogy már az alsó tagozatunkon komoly alapozás történik az olvasási készség, a kifejezőkészség, a matematikai képességek területén. Ezekre az ismeretekre, készségekre tudnak támaszkodni a felső tagozat szaktanárai az általuk hosszú idő alatt kidolgozott, jól bevált módszerekkel. Feltétlenül szeretném kiemelni azoknak a szaktanároknak a nevét, akik ezen az évfolyamon magyart és matematikát tanítottak: Csukás Ibolya, Philipp Györgyné és Tillinger Péterné.
| – Az iskola „élő szervezet”, amelyet állandóan mozgásban kell tartani. Meggyőződésem, hogy a pedagógiai siker csak akkor maradandó, ha mindennap megdolgozunk érte. Ennek a hivatásnak egyik lényege a folytonosság. Ez az eredmény annak tükrében is büszkeséggel tölt el minket, hogy – tagozatos iskola lévén – a két vizsgált kompetenciaterülethez tartozó tantárgyakat a tanterv által meghatározott minimális óraszámban tanítjuk csupán – mondta Pásztor Józsefné, a Vörösmarty iskola intézményvezetője. |
Érdekesség, hogy a Vörösmarty inkább művészeti iskolaként él a köztudatban, a legnagyobb súlyt a zenei nevelésre helyezi az intézmény, mégis úgy tűnik, hogy matematikában is erős.
– Az iskola a humán és a művészeti tárgyak oktatását tartja kiemelt feladatának, de valamennyi más tantárgyból is kimagaslóan jók az eredményeink. Egyik legfontosabb alapelvünk az, hogy a nevelés és az oktatás a gyerekre, annak teljes személyiségére irányul. Nem hanyagolunk el semmilyen olyan területet, amelyik mélyreható ismereteket ad a továbbtanuláshoz, a XXI. századi elvárásokhoz. Elkötelezett, lelkes matematikatanáraink odaadó, eredményes munkát végeznek – magyarázta az intézményvezető.
