Az ökumenizmus az oikosz – ház, háztartás, otthon, haza – görög szóból eredeztethető. Az ókeresztények az egyetemes zsinatokat ruházták fel az ökumenikus jelzővel. Ezeken fogalmazták meg a keresztény hit alapját képező, a kereszténység által ma is elfogadott hittételeket, amelyek jegyében a különféle keresztény felekezetek a hitnézeti különbségeik ellenére a közös pontokat, az alapvető hitnézeti egyezőségeket keresik és hangsúlyozzák. A közösség vállalását, az együttműködést, az együtt gondolkodást.
Bíboros és püspök
Arra, hogy meglelték, meglelik a közös pontokat, a legkézenfekvőbb válasz az, hogy már évtizedek óta minden esztendőben az egész országra kiterjedően megszervezik az ökumenikus imahetet, amelynek az 1989-es rendszerváltozást megelőzően ökumenikus pásztorkör volt az elnevezése. Érthetően kisebb visszhanggal, csendesebb, visszafogottabb körülmények között, de már akkor is volt…
Van ma is, mégpedig a keresztény egyházak egyik fontos eseménysorozataként. Az idén az országos megnyitó istentiszteletet január 18-án a Szent István- bazilikában rendezték meg. A szertartást Erdő Péter bíboros és Steinbach József református püspök vezette. Az istentisztelet liturgiájában részt vettek az ökumenikus tanács tagegyházainak a vezetői is.
Graymoortól Lőrincig
Felvetődhet, hogy a leírtakon túl mi a lényege az ökumenikus imahétnek.
Ezeken a napokon a különböző felekezetű gyülekezetek ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket és imádkoznak a keresztények egységéért. Az imahetet 1908 óta rendezik meg, az eseményen először még csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt, és akkor még csak egyetlen városban, az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg.
Az ökumenikus imahétre 1968 óta készítenek imafüzeteket, amelyeket elküldenek a világ minden tájára, hogy azokat lefordítsák a helyi nyelvekre.
| Megfigyelőként A felsorolt egyházakon túl volt egy, amelyik megfigyelői státusban volt jelen az imahéten. Az adventista egyház most második alkalommal hallgatta végig az igehirdetéseket, kinyilvánítva ezzel az érdeklődését az ökumenikus imahét iránt. |
S ha Magyarország egészére kiterjedt, akkor természetesen a mi kerületünk sem marad ki az imahétből.
Amikor e sorok megjelennek, addigra lezárul az idei imahét, amelyen a római katolikus, a református, az evangélikus, a baptista egyház, valamint egy-két esztendeje az Agapé Gyülekezet tagjai vesznek részt, s természetesen a híveik, nem kis számban.
Teli padsorok
A lőrinci és az imrei közös imádkozásokon naponta átlagosan 100–120 hívő foglalt helyet a padsorokban kerületrészenként. Ez azt jelenti, hogy az öt napon át tartó eseménysorozat ezernél több lelket mozgatott meg, legalább ennyien hallgatták végig ebben az évben is a vendégatyák és -lelkészek igehirdetését, s nyithatták ki a lelküket más felekezetek szavaira, amelyeknek egy közös célja volt: felhívni a figyelmet az egymás felé való közeledésre. Azt, hogy mennyire nagy volt a forgalom a felekezetek és igehirdetők között, jól érzékelteti az öt imanap menetrendjének a felelevenítése.
Templomról templomra
Pestszentlőrincen január 19-én a szemeretelepi református templomban az evangélikus esperes, Győri Gábor, másnap a Kossuth téri evangélikus templomban a baptista Huszta Csaba, 21-én a Tátrafüred téri római katolikus templomban B. Pintér Márta evangélikus iskolalelkész, 22-én a lőrinci baptista imaházban Kiss László református lelkész, a zárónapon, 23-án pedig a Szent László római katolikus templomban Gábor Elemér plébános hirdetett igét. Ezt követően minden lelkész röviden szólt a hívekhez. Pestszentimrén 19-én a református templomban Kapitány Zsolt baptista lelkész, másnap a római katolikus templomban Orbán Kálmán református lelkész, 21-én a baptista imaházban ugyancsak Orbán Kálmán, 22-én a református templomban Lak Gábor plébános, míg a befejező napon a római katolikus templomban Korányi András evangélikus lelkész hirdetett igét.
keretes
