Kertvárosi értékekkel ismerkedtek a helytörténeti sétán

Írta:  2014.09.24.
Egyre nő azok száma, akik szívesen veszek részt helytörténeti sétán. A Kulturális Örökség Napjain idén Szent Imre kertvárost járták be az érdeklődők.
Őszi napsütésben, minden eddigit meghaladó létszámú, közel 60 fős csapattal indultak útnak a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében a „Velünk élő Nagy Háború és a templomok világa” gondolat jegyében megszervezett - immár hagyományos - várostörténeti séta résztvevői szeptember 20-án az egykori lőrinci öregtemető sarkától.

Kardos Gábor, a Települési Értéktár Bizottság elnöke, és Heilauf Zsuzsa a Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, a bizottság tagja az emlékező túra résztvevőinek szétosztotta és fel is olvasta a bizottság felhívását, amelyben az I. világháború és a XVIII. kerületi eltűnt, felszámolt öreg temetői emlékanyagának felkutatásához és megmentéséhez kérnek segítséget.

A Szent Imre kertvárosban a séta első állomása az Uzsok téri örmény-magyar katonai emlékműnél volt, ahol Nazarjan Hamlet a közös hagyományokról, a keresztény gyökerekről, a két nép egykori és mai kiemelkedő történelmi szerepéről, a jelenkori kapcsolódásokról mesélt. Majd a Prokopp-ház, az 1912-es londoni olimpiai sportlövő bajnok egykori háza - majd később iskola - következett. A Hargita tér a maga történelmi, szakrális hagyományaival gazdag lehetőség volt az emlékezésre. A Trianoni Fogadalmi Kereszt (Fadrusz Kereszt), az egykori vármegyék templomépítés alapjához ideszállított földje, a közelmúltban felavatott 56-os emlékmű az örökös újrakezdés szimbólumai. A Hargita tér sarkában felépült Árpád-házi Szent Margit plébániatemplomban a résztvevők gyönyörködhettek a különleges belső tér meghittségében, és az altemplom urnasírjainál is leróhatták tiszteletüket. Megtisztelő volt látni Szent Margit ereklyéjét is.

A túra innen már a Szemeretelepen folytatódott a Szemere család kerületi munkásságának ismertetése mellett. A két kertváros családi házas környezete modern és hagyományos, de mégis egységes hangulatú utcái, házai után a Szent István király halálának 900. évfordulójára, 1938-ra felépült plébániatemplomba is szabad volt a belépés.
A következő állomás a Szemeretelepi Református templom volt, a teljesen egyedi belső tér csendjében, a nagy ablakokon beáramló fénynél egy kicsit megpihenve erőt lehetett gyűjteni a külön engedéllyel megtekinthető torony 75 lépcsőjének megjárásához. A harang közelsége egyedülálló élmény, a kilátással együtt pedig különleges fotótéma volt.
A Klebelsberg Kunó-i iskolaépítési program pestszentlőrinci emlékeinek (ma Sztehlo Gábor Evangelikus Általános iskola) ismertetése után a csoport megérkezett az utolsó állomáshoz, a Szűz Mária és Mihály Arkangyal kopt ortodox templomhoz.
A különleges atmoszféra, az európai léleknek sok újdonságot adó beszámoló, a fényképezni való képi világ, majd a baráti kerti fogadás igazán maradandó emlékkel zárta ismét a „Legyünk hűek az örökséghez!” gondolat jegyében immár hetedik alkalommal megszervezett várostörténeti sétát, amelynek szervezői ezúton is köszönetet mondanak a templomok vezetőinek segítő támogatásukért.