Meglehetősen elterjedt kereskedési forma az üzleten kívüli kereskedelem. Mindannyian találkozunk ezzel, ha másként nem, a postaládánkba dobott, termékbemutatóra szóló meghívóval. Más esetekben telefonon keresik meg a bemutatót szervező vállalkozók a fogyasztókat, hogy jellemzően ingyenesen kínált „egészségnapra”, „egészségügyi szűrővizsgálatra”, „ingyenes állapotfelmérésre” hívják meg őket. A legtöbb ilyen rendezvényen kiderül, hogy az csupán eszköz arra, hogy a meghívottakat meggyőzzék akár sok százezer forintba kerülő termékek megvásárlásának szükségességéről. A polgármesteri hivatal közigazgatási és hatósági irodájának alábbi tájékoztatójából megtudhatjuk, hogyan előzhetjük meg, hogy effajta megtévesztés, csalás áldozatává váljunk.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság több vizsgálatot is tartott a termékbemutatók szabályosságának, jogszerűségének ellenőrzése céljából, és az esetek többségében megállapították, hogy a kereskedő tisztességtelenül járt el a meghívottakkal szemben, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába tartozó magatartást tanúsított a bemutató során.

Tipikus megtévesztések

A legjellemzőbb megtévesztő cselekmény az volt, hogy a kereskedő a fogyasztókat becsapva azt állította: az általa forgalmazott termék betegséget gyógyít vagy előz meg. Az is előfordult, hogy az előadást tartó azt a hamis benyomást keltette, hogy a fogyasztó megnyert egy ajándékot, terméket, miközben csak bizonyos pénzösszeg befizetése ellenében jutott az „ajándékhoz”, vagy az eredetileg ingyenesként meghirdetett terméket csak egy másik „ajándékként” átadott termék előállítási költségének (csaknem 150 ezer forint) megfizetését követően kaphatta meg.

A termékbemutatókat gyakran nyugdíjasklubokban, idősek otthonában tartják meg, ugyanis a kínált termékek célközönségének jelentős részét az idős emberek alkotják, akiket az ingyenesség látszatával téveszt meg a bemutatót tartó kereskedő.


Indoklás nélküli elállás

A fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szóló, 2014. június 13-án hatályba lépett 45/2014. (II. 26.) kormányrendelet szerint a fogyasztót a termék átvételének napjától számított 14 napon belül – indoklás nélkül – elállási jog illeti meg. Ez annyit jelent, hogy amennyiben a bemutató helyszíne nem a kereskedő székhelye vagy telephelye (és a termékbemutatók esetében jellemzően nem az) a fogyasztó a vásárlástól számított 14 napon belül – indoklási kötelezettség nélkül! – jelezheti a kereskedőnek, hogy eláll a termék megvásárlásától, egyidejűleg visszaszolgáltatva az árut. Ilyen esetben a kereskedő köteles visszafizetni a termék teljes vételárát a fogyasztónak.

Hova fordulhatunk a panaszunkkal? Mindenkinek azt javasoljuk, aki részt vesz egy üzleten kívüli termékbemutató rendezvényen, hogy fokozottan ügyeljen arra, nehogy megkárosítsák, vagy az őt mint fogyasztót megillető jogok gyakorlásában korlátozzák, azokról hamisan tájékoztassák, vagy e jogait elhallgassák előle. Amennyiben jogsértést tapasztalnak, a panasz kivizsgálása végett forduljanak Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez (1052 Budapest, Városház u. 7., telefon: 06-30- 940-7039), illetve amennyiben a „fogyasztók megtévesztése” bűncselekmény elkövetését tapasztalják, kérjük, jelezzék azt a rendőrségnek.

A fogyasztóvédelmi hatóság kötelező jelleggel bírságot szab ki a kereskedővel szemben, amennyiben a fogyasztóvédelemről szóló 1995. évi CLV. törvény 45/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértése a fogyasztók koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben történt.

Vétségtől a bűntettig

Mindemellett a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi V. törvény 417. §-a „Fogyasztók megtévesztése” elnevezéssel rendel büntetni bizonyos, a szervezett termékbemutatókon tapasztalható megtévesztő magatartásokat. A törvény a következőképpen rendelkezik:

„417. § (1) Aki szervezett termékbemutatón különleges árkedvezmény vagy árelőny meglétéről vagy nyerési esélyről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az áru értékesítése érdekében nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az áru egészségre vagy környezetre gyakorolt hatásával, veszélyességével, kockázataival vagy biztonságosságával kapcsolatos jellemzőivel összefüggésben követik el.
(4) E paragrafus alkalmazásában
a) az áru lényeges tulajdonsága:
aa) az áru összetétele, műszaki jellemzői és az árunak az adott célra való alkalmassága;
ab) az áru eredete, származási helye;
ac) az áru tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye;
b) szervezett termékbemutató: termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység.”

A fogyasztók számára ezek a jogszabályok jelentik a legfontosabb védelmet a jogsértő módon eljáró kereskedők visszaéléseivel szemben. Közös érdekünk, hogy a tisztességtelen módon folytatott kereskedelem visszaszoruljon, ezért amennyiben a fogyasztókat védő szabályok megsértését észlelik, hívják fel erre az illetékes hatóság figyelmét, amely ki fogja vizsgálni, hogy történt-e jogsértés, és amennyiben igen, elmarasztalja a vétkes kereskedőt.