– A női esélyegyenlőség a gyakorlatban nem teljes, sok még a tennivaló a nők jövedelmi helyzetével, gazdasági-, társadalmi-, politikai életben betöltött szerepével kapcsolatban – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. – A kormány sokat tett azért, hogy a nőknek ne kelljen választani a család, karrier és munkába állás között.
A munkahelyvédelmi akció keretében az elmúlt év végére már 412 ezer nő után vettek igénybe a cégek járulékkedvezményt. A kedvezményezettek közül 40 ezer gyedről vagy gyesről visszatérő édesanya volt. A gyed extra is sikeres intézkedés volt, segítségével 16 ezren tudtak visszatérni a munkába.
A kormány több mint 8 ezer bölcsődei, óvodai, és napközis helyet létesített az elmúlt három évben.
– A gazdaság szereplőinek, döntéshozóinak fel kell ismerniük, hogy a női vállalkozások támogatása érdekükben áll – mondta Tarlós István főpolgármester. – A nőknek a munkaerőpiacon való érvényesülése nem csupán esélyegyenlőségi kérdés, sokkal inkább a versenyképességet döntően befolyásoló tényező. Számos kutatás igazolta, hogy a női vállalkozások több szempontból hatékonyabbak a férfiakénál. Olyan női képességek, mint a szervező-, kockázatfelismerő képesség, precizitás, esztétikai érzék, mind hozzájárultak ahhoz, hogy általában a női vállalkozások hosszabban és stabilabban működjenek. A nők a konfliktuskezelésben, a meggyőzésben, együttműködésben rendszerint eredményesebbek a férfiaknál.
A főpolgármester kitért arra is, hogy a főváros most dolgozza ki a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés tematikus fejlesztési programját, amelyben külön figyelmet kapnak a kis- és közepes vállalkozások. Ebben a munkában is részt vesz a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK), amely a budapesti vállalkozásfejlesztés egyik kulcsintézményévé vált.

Szalai Piroska, a BVK kuratóriumának elnöke elmondta, elsődleges feladatuk a fővárosi kis-, és középvállalkozások (kkv) fejlesztése, valamint a főváros gazdaságfejlesztési programjainak kidolgozásában, végrehajtásában való részvétel. Hazánkban a kis-, és középvállalkozások fontosabb szerepet töltenek be, mint az unió tagállamaiban. A hozzájárulásuk a hazai össztermékhez 55 százalék volt 2013-ban, ami kissé az uniós átlag alatt van, azonban a foglalkoztatáshoz 73 százalékban járultak hozzá a magyar kkv-k, míg az uniós átlag 66 százalék.
Magyarországon 2013-ban 133 ezer önfoglalkoztató, azaz saját vállalkozásban dolgozó nő közül csaknem 55 ezernek volt alkalmazottja.
A fórumra meghívást kapott Farkas Ilona, Újvári Judit és Zila Edit kerületi vállalkozó is.