A magyarság közösségtudatának megerősítését szolgálja a nemzeti összetartozás napja. A trianoni szerződés keserű emléke mellett a június 4-i megemlékezés új tartalommal is megtelt az utóbbi években. Ezen a napon az anyaországi és a határokon túli magyarság közös jövőjének lehetőségeire is gondolunk.
– Az önkormányzat vezetése elkötelezett a határon túli magyarság sorsa iránt. Büszkék vagyunk arra, hogy több magyarlakta településsel is testvérvárosi kapcsolatban állunk. A jövőben is törekszünk ilyen kapcsolatok létesítésére, már tervezzük egy kárpátaljai településsel is az együttműködést. Ennek jegyében is fontos a trianoni megemlékezés, hogy jelezzük a határainkon túl élő honfitársainknak: hozzánk tartoznak – mondta Lévai István Zoltán alpolgármester.
A XVIII. kerületi önkormányzat június 4-én 16 órakor a Hargita téren, a Fadrusz-keresztnél tartja az ünnepségét. A kereszt elmúlt években folyamatosan megújuló környéke, a méltóságteljes 56-os emlékmű és a parkosított környezet méltó helyet ad a megemlékezésnek.
Maga a Fadrusz-kereszt egyébként a nemzeti összetartozás egyik régi szimbóluma. Alkotója, Fadrusz János szobrászművész 39 évesen, 1892-ben készítette, és társulati nagydíjat nyert vele a Műcsarnok téli tárlatán. A kereszt elkészítése nem volt zökkenőmentes. Fadrusz ugyanis egy piaci akrobatát szerződtetett modellnek, és hogy a test anatómiáját tökéletesen tudja tanulmányozni, felkötöztette őt a keresztre. Az idős alkoholista artista azonban delíriumba zuhant munka közben, és ápolásra szorult. Más modellt nem találván, a szobrász saját magát feszíttette fel a keresztre, akárcsak Munkácsy Mihály a Golgota vázlatának készítésekor. A meglehetősen radikális módszer Fadrusznak is sikert hozott, ugyanis azon túl, hogy a Műcsarnok kiállításán elnyerte élete első komoly díját, sorra kapta a megbízásokat, a Fadrusz-keresztet pedig egyre több magyarországi városban másoltatták le és állították fel. Ma Budapesten kívül többek között Szegeden és Pozsonyban látható.