A trianoni szerződés tragédiája, az azt követő szétszakítottság ellenére a magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek. E gondolat jegyében emlékezett meg beszédében a Magyarországot az I. világháború után darabokra tépő igazságtalan diktátumról Kucsák László országgyűlési képviselő a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a Hargita téri Fadrusz-keresztnél tartott június 4-i ünnepségen.

- Ezen a napon azonban nem csak Trianon tragédiájára emlékezünk, hanem arra az erőfeszítésre is, amivel a magyar nemzet újra meg tudott erősödni, és büszkén állta a XX. század viharait, és állja a XXI. század kihívásait. Mert mit is jelent a haza a számunkra ma? A haza az a hely, ahol otthon vagyunk. Ahová, ha távol is kerülünk tőle, jó megérkezni, és ahol az ismeretlen emberek sem teljesen idegenek. A Nemzeti Összetartozás Napjának üzenete, hogy közös sikerünknek csak az együttműködésre való nyitottság, az egymás iránt tanúsított kölcsönös tisztelet lehet az alapja. A nemzetet ugyanakkor nem csak harcban lehet szolgálni, hanem apró tettekkel, kinek-kinek a saját hivatását végezve, mert a hétköznapokhoz is bátorság és lelkesedés kell, sőt ehhez kell igazán nagy lelkierő – mondta Kucsák László, aki beszédében azt üzente a határon túli magyarságnak, hogy számíthatnak a magyar államra, az itt élő emberekre. – Amikor segíteni kell, mögöttük állunk, mert felelősek vagyunk egymás boldogságáért, boldogulásáért.
A megemlékezésen a Darus utcai Magyar-Német Két Tannyelvű Általános Iskola diákjainak előadásában elhangzott Majtényi Nóra Mi a Haza?, és Sió Sándor Magyarnak lenni című verse.
A keresztnél koszorút helyezett el Kucsák László, a XVIII. kerületi önkormányzat nevében pedig Ughy Attila polgármester, Molnár Ildikó címzetes főjegyző asszony és Galgóczy Zoltán alpolgármester. Ugyancsak koszorúval emlékeztek a kerületi politikai pártok, a helyi civil és társadalmi szervezetek, tanintézmények képviselői. A megemlékezés a Szózat és a Székely himnusz közös eléneklésével zárult.