Az ősz korai beköszöntével legtöbb helyen rövidebb időkre már szeptember végén bekapcsolták a fűtést, de a hivatalos fűtési idény csak október közepén kezdődött el. Noha a távfűtött épületek esetén az ezzel kapcsolatos teendőket a közös képviselők látják el, nem mindig egyértelmű a lakók számára, hogy nekik is van dolguk vele. Akinek saját kazánja van, annak egyértelműbb a feladat, de nekik nyáron kell ügyelniük a karbantartásra és a kémények ellenőrzésére.
A távfűtéses lakások esetében a tulajdonosi közösségek a képviselőik, illetve hőszolgáltatási megbízottjaik útján az épület fűtésének ki- és bekapcsolását a távfűtő társasággal kötött üzemviteli megállapodás szerint kérhetik, de változó időjárási körülmények miatt az abban foglaltaktól eltérően is rendelkezhetnek.

A fűtésindítás egyik legalapvetőbb feltétele a belső fűtési rendszerek légtelenítése, ami részben a lakókat is érinti. Ennél a műveletnél ugyanis fontos, hogy a radiátorok előtti elzáró, illetve szabályozószelepek nyitott állapotban legyenek, így biztosítva a levegő távozását a légtelenítési pontok felé. Gyakran előfordul, hogy a felhasználó hiába nyitja ki a lakásában a szelepet, a levegő beszorul a radiátorba. Ez a probléma csak a fűtés indításakor észlelhető és ilyenkor nem, vagy csak részben fűt a radiátor.
A jelenség magyarázata az is lehet, hogy a szeleptányér leragad a szelepülésre. A leragadás leggyakrabban a termosztatikus radiátorszelep helytelen használatából adódik. Olyankor fordul elő, ha a fűtési szezon végével teljesen elzárjuk a radiátorszelepeket, mert ebben az esetben a nyári melegben a termo fejben lévő hőpatron a szeleptányért ráfeszíti a szelepülésre. Kerülni kell ezért a szelepek hosszabb ideig történő lezárását, szelepleragadás esetén pedig, szakember segítségét szükséges igénybe venni.
Egyedi fűtőberendezésekkel rendelkezők esetén – amilyenek a kertes házak és cirkóval fűtő társasházak – a tüzelőberendezések és kémények elavult műszaki állapota, a szükséges karbantartások elmaradása, az ellenőrzések hiánya, illetve az egyre jobban terjedő korszerű hőszigetelés lehet a legfőbb oka az elégtelen égés okozta baleseteknek, gyakran értelmetlen haláleseteknek
A fentiekből eredően mintegy 100 körüli az ismerté váló szén-monoxid mérgezéses esetek száma, és 10-20 halálos esetet jegyeznek fel évente. Ha szén-monoxid van jelen a lakásban, akkor ennek a rövid idejű, kis töménységű belégzése is fejfájást, hányingert, zavartságot és szédülést eredményez. A szén-monoxid hosszabb idejű belégzése pedig eszméletvesztést és akár halált is okozhat.
Ezeket a baleseteket úgy lehet megelőzni, ha a tüzelőberendezés és kémények évenkénti rendszeres ellenőrzését megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező szakemberre bízzuk.