Bizonyára a tudatalatti tette, hogy amikor ennek az írásnak a címét leírtam, ezek a szavak „jöttek ki” a gépemből. Lehet, hogy nem is rosszul, lehet, hogy nem is tévedésből…

A Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola természetesen nem a 86 éves nyugalmazott plébános, Varjú Imre tulajdona, de hogy a benne tanuló gyerekek akár ismeretlenül is sokat köszönhetnek az atyának, az egészen biztos. Főszerepet töltött be abban, hogy a 25 évvel ezelőtt még Ságvári Endre Általános Iskolának nevezett intézményből a római katolikus egyház jó nevű, megbecsült iskolája lett.
– Határozottnak kellett lenni, de végül sikerült, az egyházé lett az iskola is, a terület is. Már csak azért is jogos volt az igény, mert korábban a karmelita nővérek oktattak e falak között, tehát csak azt kaptuk vissza, ami a miénk volt.

A ma már nyugalmazott plébános közbenjárásának is köszönhetően 1993 őszén kezdhette meg itt az „első új tanévét” az egyház. Az idén szeptember 3-án induló oktatási év már a 26. lesz a sorban, vagyis elmondható, hogy a Szent Lőrincnek már van múltja, s főleg jó híre…
Az akkor még fiatalos, csupán 61 esztendős Varjú atya ma már a 86. évét tapossa, de ugyanolyan reménykedéssel és lelkesedéssel várja az őszt, mint mindig az elmúlt évtizedekben.
Az intézmény igazgatóhelyettese, Szarvas Attila alpolgármester elmondta, hogy az iskolában a 8 évfolyam 16 osztályában 340 gyermek tanul, s az épületben kápolna, könyvtár, olvasó- és számítástechnika-terem is van. A legbüszkébbek azonban arra az új tornateremre, amelyet a méretére és a felszereltségére tekintettel pontosabb tornacsarnoknak nevezni. Nem véletlen, hogy bajnoki kézilabda-mérkőzéseket is játszanak itt.
Varjú atya tehát a sajátjának érezheti az iskolát, az itt tanuló gyerekeket, mert bő negyedszázada ő alapozta meg azt, amit mára elértek.