Mire ügyeljünk a nyári időszakban?

Írta:  Bodzay Zoltán 2018.06.08.

Egészségügyi javaslatok a következő hónapokra.

 Valamennyi évszaknak megvannak az emberi szervezetre gyakorolt hatásai. Arról, hogy nyáron mire kell különösen odafigyelnünk, dr. Szebényi Attilát, a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. igazgató főorvosát, ügyvezetőjét kérdeztük.
VAA 9544 copy
– A tapasztalatok szerint a nyárnak is vannak az emberi szervezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásai. Melyek ezek?
– A nyárnak természetesen vannak kedvező hatásai is, mint például a napfény. Kedvezőtlen hatásai a magas páratartalom, a nagy hőingadozás, illetve a magas hőmérséklet miatt vannak, amelyek főleg az idős szív- és érrendszeri betegek szervezetét terhelik meg. Ilyenkor a szokásosnál is több folyadékot kell fogyasztani, főleg az idős betegeknek. Nem ajánlatos 10 és 16 óra között kimenni a napra, a sétákat is ajánlatos vagy korán reggelre, vagy délután négy óra utáni időpontra tenni. A napra kifeküdni nem ajánlom senkinek. Eleve ér bennünket elég napsütés, a strandolásnál pedig használni kell a napfényvédő krémeket. Ezekre az óvintézkedésekre azért van szükség, mert az utóbbi tizenöt évben a rosszindulatú bőrdaganatok száma megsokszorozódott, ami az ózonlyukkal és az erősebb napsugárzással egyértelműen összefüggésben van.


Megvizsgálható kullancs


– Akik kirándulni, túrázni mennek, mire ügyeljenek?
– Újabban tavasztól őszig nagyon aktívak a kullancsok, amelyek ma már nem csak erdőben fordulnak elő, hanem a városi tereken is, és nem csak a fáról esnek le, hanem a fűből is felmásznak az emberre. Ha pedig valaki erdőbe megy túrázni, tavasztól őszig zárt ruházatot érdemes felvennie, illetve utána át kell vizsgálnia magát. Jó tudni, hogy ha huszonnégy órán belül kiszedik a kullancsot, akkor általában nem okoz komolyabb bajt. Aki pedig rendszeresen erdőbe jár, annak érdemes védőoltást kérnie. Az oltás véd a kullancs okozta vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás ellen, amelyek gyakran szövődményeket okozhatnak, ritkán pedig halálosak is lehetnek. A kullancs által terjesztett Lyme-kórra nincs védőoltás, ez antibiotikummal kezelhető.
– Akibe már belement a kullancs, mit tegyen?
– Akibe belement, az szedje ki és figyelje a helyét. A kiszedett kullancsot el lehet vinni diagnosztikára annak megállapítására, hogy a kullancs fertőzött-e. Ezt már én is megtettem egyszer. Az embert is lehet kontrollálni, hogy kapott-e fertőzést, s ennek ismeretében aztán kezelni lehet.
– Általában nem tudják az emberek, hogy elvihetik a kullancsot megvizsgáltatni.
– Egyszer hétvégén belement a lábszáramba egy kullancs, amely jól megszívta magát, mire hétfőn észrevettem. Az Istenhegyi úton, amerre laktam, volt egy géndiagnosztika, ahova bevittem a még élő kullancsot egy papírba csomagolva. Egy hét múlva kaptam egy leletet, hogy nem volt vírussal fertőzött a kullancs. Mindjárt megnyugodtam, ami nekem ötezer forintot megért.
– A nyári melegben végzett munka esetén mire kell figyelni?
– Ha valaki ilyenkor kint dolgozik a napon, annak érdemes félóránként, óránként megállni, árnyékba menni és megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasztani. Nagyon fontosak a szív- és érrendszeri betegek esetében az időjárási frontok, amikor nem szabad fizikailag túlterhelni a szervezetet.


Vízparton és külföldön


– Sokan megyünk nyáron vízpartra. Mire vigyázzunk ilyenkor?
– A vízparton arra kell ügyelni elsősorban, hogy felhevült testtel soha ne ugorjunk vízbe. Először csak térdig menjünk bele, majd azután csípőig, majd mossuk le a karunkat, s mindez több percig tartson. Amikor a víz 20-25 fokos, míg a testhőmérsékletünk pedig felhevülhet 38 fokosra, akkor ha hirtelen beleugrunk, az egy fokozott vegetatív inger hatására szívmegállást, halálos ritmuszavart is okozhat. Mindig fokozatosan kell belemenni a vízbe. A Balatonnál az ugrás egyébként is veszélyes. Amikor a siófoki kórházban dolgoztam, minden évben volt négy-öt ember, aki fejest ugrott a sekély vízbe és lebénult nyaktól lefele.
– A külföldi utazásoknak milyen veszélyforrásai vannak?
– A tengerparti nyaralások esetében gyakran lehet hallani ételallergiás megbetegedésekről. Az úgynevezett „tenger gyümölcseire” való érzékenység nem ritka, ezért aki ilyen ételekre allergiás, az kerülje a fogyasztásukat. Például az osztrigát sem fogyasztanám átsütés nélkül, mert tudni kell, hogy a tengerparti országokban gyakran beleengedik a tengerbe a szennyvizet, amiből aztán a hepatitisz vírust magukba szívhatják ezek a tengeri állatok. Ha nincsenek rendesen átsütve, akkor cseppfertőzéssel a hepatitisztől kezdve jó néhány ilyen vírusos betegséget lehet elkapni. A tengeri sün szúrására, illetve a medúzacsípés kezelésére érdemes magunkkal vinni Fenistil krémet, de komolyabb allergiás reakció esetén helyi rendelőt kell felkeresni. Egyébként is érdemes az utazáshoz láz- és fájdalomcsillapítót, illetve széntablettát is bepakolni.


Szélsőségesebb időjárás


– Amennyiben egzotikus helyekre utazunk, érdemes-e védőoltást beadatnunk?
– Ha ilyen egzotikus országba utazunk, érdemes az interneten tájékozódni. A magyarországi oltópontok internetes felületein megtudhatjuk, hogy melyik országhoz milyen védőoltást ajánlanak. Ezeken az oltópontokon beadják a védőoltást és felvilágosítást is nyújtanak, hogy mire kell odafigyelni az adott ország esetében például a táplálkozásra, az italfogyasztásra vonatkozóan.
– Régebben is ennyi mindenre kellet vigyázni nyáron, vagy ez fokozódott az utóbbi időszakban?
– A nap mindig sütött, de a napfény erőssége, és ennek következtében a bőrrák előfordulása nagyon fokozódott az elmúlt 15-20 évben. Szélsőségesebb lett az időjárás és a kullancsok is nagyon elterjedtek. Nem voltak ennyire fertőzöttek a kullancsok, mert régen mintegy húsz százaléka fertőződött, míg ma egyes statisztikák szerint ötven százaléka is az.