A pestszentimrei református templom kertjében lévő kopjafánál megtartott megemlékezéssel kezdődött június 2-án a Vasvári Pál Toborzó Fesztivál. Az emlékműnél Péntek László, a körösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke felidézte az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik vezéralakjának utolsó csatáját, és életének utolsó perceit, amikor a már biztos menekülés helyett visszafordulva feláldozta magát a még az ellenség által bekerített bajtársak megmentéséért.

A Toborzó Fesztivál a Sportkastély melletti területen többek között huszártáborral, katonai alaki bemutatóval, katonazenekarral várta délelőtt az érdeklődőket. A főzőverseny résztvevői reggel 8 órakor már a bográcsok és grillezők mellett szorgoskodtak. A gyerekeket kosaras fa körhinta és rengeteg nyalánkság várta.
A megnyitón Ughy Attila polgármester arról beszélt, hogy Vasvári Pál emlékének ápolása a honvédelem fontosságára is ráirányítja a figyelmet.
- Mivel Magyarországon már nem besorozott, hanem hivatásos állományú hadsereg szolgál, fontos bemutatni, hogy a honvédelemnek milyen fontos feladatai vannak a XXI. század Közép-Európájában és itthon. A honvédelem nem csak az országhatárok megvédését jelenti, hanem a közbiztonság megőrzését is.

A rendezvény hagyományainak megfelelően idén is átadták a Vasvári-díjakat. Az elismerést annak ítéli oda a Vasvári Pál Polgári Egyesület, aki sokat tesz Vasvári Pál emlékének ápolásáért, vagy a határon túli magyarság összetartozásért.
Vasvári-díjban részesült ifjabb Tóth György, a Kossuth Rádió szerkesztő riportere, aki riportjaival mind a szabadságharc hősének megismerését, mind pedig a határokon átívelő nemzeti összefogást segítette.
Posztumusz kapta meg a díjat Dr. Tamás Aladárné, született Szűcs Ilona, aki tanítónőként a szlovákiai Nagybalogban nevelte a magyar fiatalok generációit, és aki 2011-ben – immár 99 évesen – újra magyar állampolgár lett, vállalva azt, hogy ezért a szlovák állampolgárságától –az ottani törvény értelmében - megfosztják. Élete utolsóéveiben emiatt mintegy lakcím nélküli idegenként, jogfosztottan élt saját lakásában. Mindez azonban nem tántorította el attól, hogy a századik születésnapja után is, amikor csak tudott, részt vett minden olyan megmozduláson, ami a szlovákiai magyarság érdekeit képviselte.