Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékezete egyet jelent a magyarsággal. A március 15-i események kitörlődése az emlékezetből egyet jelentene a nemzet elporladásával. Erről is beszélt ünnepi megemlékezésében Kovács István történész a pestszentimrei református templom kertjében lévő Vasvári Pál-kopjafánál március 14-én megrendezett koszorúzási ünnepségen.

A megemlékezést a Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola tanulóinak táncbetétes rövid műsora vezette be. Varga Máté nyolcadik osztályos tanuló részletet olvasott fel Vasváry Pálnak a Pozsonyra érkező kormányt üdvözlő beszédéből.

Tanult forradalmárok

Péntek László, a körösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke Vasváry Pál életének kutatójaként arról emlékezett meg, hogy milyen tartalmas, mozgalmas életet élt a fiatalon hősi halált halt forradalmár.

- Huszonhárom év nagyon kevés idő egy ember életében. Egy ígéretesnek indult életpálya tört össze Körösfő közelében a gyalui havasokban. Egy fiatal élet ért véget, amit egy dárdahegy oltott ki – mondta Péntek László. – Március 15-e alkalmából azokra a fiatalokra emlékezünk, akik 1848-ban a szabadság lángjának szikráját lobbantották fel. Köztük volt Vasvári Pál történelem tanár. Életéből hat évet töltött Pest-Budán, tanult, tanított. Ő volt az első, aki népszerűsítette és kiállt a nők egyenjogúsága mellett. Általánosan elfogadott tény, hogy őt tartják a forradalom legokosabb, talán legintelligensebb vezetőjének.

Előkészített változások

A pesti március 15-ie eseményeit a két nappal korábbi bécsi forradalom indította el.

- Az már kevésbé ismert, hogy a bécsi forradalom kitöréséhez meghatározó módon járult hozzá Kossuth Lajosnak a március 3-i pozsonyi országgyűlésen elmondott beszéde, amelyben az egész Habsburg Monarchiának alkotmányt követelt, megfogalmazva a feudális rendszer lebontásának társadalmi és politikai programját is – mondta megemlékezésében Kovács István. - E program pontjai majdnem teljesen megegyeztek a márciusi ifjak által megfogalmazott 12 ponttal. Ez a tény az országgyűlés padsoraiban 1825 óta a reformok bevezetésének napi munkájával foglalkozó „öreg” követek, és a radikális változásokat követelő, lenyűgözően művelt pesti fiatalok közötti együttműködés bizonyítéka. Vagyis március 15-e eseményeinek forgatókönyvét nem csupán előző este a Pilvax kávéházban írták, hanem az azt megelőző majd negyedszázad során az országgyűlésben készítették elő.

A cári túlerő győzött

Kovács István elmondta azt is, hogy bár az ország átalakítása, működésének korszerűsítése szempontjából a 12 pont mindegyike fontos, de a legnagyobb jelentősége a jobbágyok felszabadításáról szóló hatodik pontnak volt.

- A felszabadítással 1,4 millió jobbágycsalád egyik óráról a másikra az általa művelt telek és lakott ház tulajdonosává vált. Ugyanakkor a jobbágyfelszabadítás nem tette tönkre az ország politikai és gazdasági életében meghatározó birtokos osztályt, amelyre fejlett polgárság híján a modernizálás feladata hárult. Az üres államkasszát öröklő Batthyány kormány öt hónapos működése alatt megoldandó kül- és belpolitikai gondok sokaságával együtt is a legstabilabbnak bizonyult Európában.

A magyar szabadságharc végső győzelmét végül csak a 260 ezer fős orosz cári hadsereg tudta megakadályozni.
- Mihail Heller orosz történész szerint I. Mikós cár beavatkozása mentette meg az ausztriai császárságot, melynek trónján az ifjú Ferenc József ült. Hatvanöt évvel ő indította el az első világháborút. Mindez feltehetőleg távoli következménye annak, hogy az orosz cári hadsereg elfojtotta a magyar forradalmat. Lehet, hogy ha győz a magyar szabadságarc, más irányt vett volna a kelet-közép európai térség történelme.