Bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin és szerb szavak elegye kavargott a Kondor Béla Közösségi Ház földszinti termeiben december 9-én. A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok közösen ünnepelték a nemzetiségek napját, ám mindenki örömére az ünnepi program hivatalos nyelve a magyar lett.
A mérnöki pontossággal kiszámított ültetési terv ellenére néhány igényesen megterített asztal vége kikandikált a színházteremből. Ennek megvolt az oka: több mint kétszáz vendég kapott meghívást, mondván – ahogy a közmondás is tartja –, sok jó ember kis helyen is elfér. Miután a szűkebb folyosókon a cirkuszi gumiembert is megszégyenítő ügyességgel közlekedő, egymással kezet rázó vagy egymást baráti puszival üdvözlő vendégek lassan elfoglalták a helyüket, kezdetét vette a program.
70 milliónyi nemzetiségi
A nemzetiségek napja szervezési feladataiból oroszlánrészt vállalt Balogh Katarzyna, a lengyel önkormányzat elnöke, aki kedves magyarsággal üdvözölte Kucsák László országgyűlési képviselőt, Szarvas Attila alpolgármestert, dr. Molnár Ildikó címzetes főjegyzőt, Lak Gábort, a Szent Imre-templom plébánosát, Tivadar Mihály görögkatolikus lelkészt, Szultanov Atanaszij archimandritát, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház papját és a többi vendéget. Balogh Katarzyna a rövid műsorismertetést követően gondolataik megosztására kérte a képviselőt és az alpolgármestert.
– Köszönöm a nemzetiségi önkormányzatok képviselőinek, hogy hagyományaik megőrzésével, bemutatásával, a létükkel színesebbé varázsolják kerületünk mindennapjait – mondta az üdvözlőbeszédében Kucsák László. – Az országgyűlési munka része a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetének fokozott figyelme, védelme, és elárulok önöknek egy kevésbé ismert adatot: ma Európában hozzávetőleg 70 millióan vallják magukat valamilyen nemzetiséghez tartozónak.
Újabb vendég érkezett
Talán Szarvas Attiláig is eljutottak a lengyel néptánccsoport fellépésre készülő legifjabb tagjainak a színfalak mögül kiszűrődő hangjai, hiszen köszöntőjét a nemzetiségek legfiatalabb képviselőinek is címezte:
– Szívből örülök, hogy ismét önök között lehetek. Pestszentlőrinc-Pestszentimre tíz nemzetiségi önkormányzattal büszkélkedhet, amelyek a munkájukkal, a kulturális, vallási hagyományaikkal értékesebbé teszik kerületünk életét. Családom és magam számára a tízes szám különösen kedves, mert hát tíz csodálatos gyermek édesapja vagyok. Abban a reményben kívánok önöknek gondtalan, vidám együttlétet, hogy az önök utódai ugyanilyen lelkesen ápolják majd tovább a nemzetiségi hagyományaikat.
| A magyar kormány – a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében – a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat (1992) elfogadásának napját, december 18-át 1995-ben nyilvánította a nemzetiségek napjává. |
Rendezvények sokaságát maga mögött tudva érkezett meg Ughy Attila polgármester, aki a nemzetiségek felhőtlen együttélésének kulcsáról is beszélt:
– Próbálja a kisebbség elfogadni a többség erényeit, kultúráját, szokásait, majd a többség szívébe becsempészni a saját nemzetiségére jellemző erényeket, kultúrát és szokásokat.
Felgördült a függöny
A Polonez együttes aprócska táncosai talpraesetten mutatták be dalokkal bélelt produkciójukat – könnyekkel is kísért vastaps volt a jutalmuk –, a felnőttek pedig világhírüket igazolva fergeteges táncparádéval lepték meg a nagyérdeműt. Görög barátaink egy taverna hangulatát idézték a szirtakival dúsított jókedvű műsorszámmal, amely mozgásba hozott kétszáz pár lábat. Nem üres kézzel érkezett Békéscsabáról Pojendán Gergő, aki a moldvai, gyimesi és békési népdalokat alkalmanként furulyaszóval színesítette. Az Örmény Színház művésze, Keller Linda a szerelemmel kapcsolatos érzéseit osztotta meg. A bolgár asszonykórus előadásából áradt a vidámság, no meg a korral is járó tapasztalat és összeszokottság.
Közös áldással
A közönség minden számot nagy ovációval és véget nem érő tapssal köszönt meg. A műsort követően a három egyház képviselői közösen adták áldásukat a központi asztalon elhelyezett adventi koszorúra.
Mindezek után egy mondat járta be a színháztermet: most már gondoljunk a pocakokra is! A svédasztalos kínálatban többek között csülkös-kolbászos káposzta, gombás szósszal megbolondított csirkemell és rizzsel kísért sertésflekken szerepelt. Nagy sikert arattak a nemzetiségek jellegzetes házi süteményei is, és a körbekínált német forralt bor kettesével, sőt hármasával fogyott, megadva a búcsúzás pillanatainak alapszínét és hangulatát.
