Ha ő is úgy akarja, hosszú távon a cselgáncs sportág nagy egyénisége lehet az a ma még csak 13 éves kislány, aki rövid idő alatt robbant be a női szakág élvonalába, hogy ne írjuk, az európai élvonalába. Ő Mamira Luca.

A Kassa utcai iskola hetedikese annyi szép sikert – nemzetközit is! – ért el ebben az évben, hogy arra nem csak az őt felkészítő edzői triumvirátus, a Juhász József, Juhász Dániel, Pomázi Attila trió kapta fel a fejét, hanem a Nemzetközi Judo Szövetségbe, az IJF szakembereihez is eljutott a híre. Mielőtt azonban a szeptember első napjaiban véget ért világversenyhez kapcsolódó bemutatóról ejtenénk szót, nézzük Luca idei szakajtónyi érmét.

Az Európa Kupával kezdődött, ahol 2. lett a 36 kilósok mezőnyében, majd az Európa Liga következett, ahol nem talált legyőzőre, aranyérmet kapott. A sor a Budapest Kupával folytatódott, ahol ismét 2. lett. A grazi nemzetközi viadalon is első lett, hogy folytassuk az „egyhangú” felsorolást... A diákok között sem volt ellenfele, mert a diákolimpia országos döntőjében is diadalmaskodott a súlycsoportjában, hogy aztán, szeptember utolsó hétvégéjén következzen egy újabb nemzetközi siker. Akkor Varsóban mutatta meg a lőrinci kislány, hogy csak első pillantásra tűnik törékenynek, mert valójában kőkemény judoka. A lengyel fővárosban három győzelmet ért el, s kapta meg a neki járó aranyat.

Szóval, egyelőre így néz ki Luca nemzetközi karrierje, amiért azonban nagyon is sokat tett a hetedik éve a tatamit koptató versenyző.
De hallgassuk meg, mit mond ő, saját magáról.
-Hét éve cselgáncsozom, azóta, amióta a Kassába járok. Valójában fel sem tudom fogni, mit jelent az a sok-sok érem, amit az idén szereztem. Életem középpontjában áll a judo, természetesen úgy, hogy közben figyelek a tanulásra is. Nem könnyű, mert heti 11 edzésem van. Hol a Kassában, hol a korosztályos válogatott keretedzésen vagyok, de nem fáraszt, sőt, nagyon is örülök annak, hogy ott lehetek – mondja a kislány.
Egy kanyarral térjünk vissza a Papp László Arénába, ahol a felnőttek világbajnokságát rendezték meg augusztus végén, szeptember elején.
Meghívót kapott szövetségtől, s a versenyek szünetében, másokkal együtt, bemutathatta a tudását, ami hatalmas élmény, hajtóerő lehetett egy, a pályája legelején járó talentumnak. S volt még egy felejthetetlen élménye Lucának. Együtt gyakorolhatott az edzőteremben a példaképével, a felnőtt világbajnoki második Tóth Krisztiánnal, aki ugyan legalább hatvan kilóval nehezebb nála, de segített Lucának, hogy mintaszerűen hajthassa végre rajta a kedvenc akcióját, a belső combdobást.
No, ezek után mondja valaki, hogy Mamira Luca nem a legjobb úton halad afelé, hogy a magyar cselgáncs meghatározó alakja legyen.
S minderre van, még 15-20 éve, mert az igazi kincsek „sokáig élnek”...