Három-négy magyar Nobel-díjast bármikor felsorol bárki, aki érdeklődik szellemtörténetünk iránt. Valójában azonban sokkal több innen gyökerező elme van, aki hozzájárult az egyetemes tudomány fejlődéséhez. Erről is szó volt a Múzeumok Éjszakáján.

Az önkormányzat által finanszírozott Nyugdíjas Akadémia a legaktívabb kerületi csoportok között szerepel. Tíz szemeszteren van túl, előadások és tanfolyamok tucatjait szervezi, a tagok pedig a félévek közötti szünidőt is szívesen töltik együtt. Szent Iván napján – amely Magyarországon most már hagyományosan a Múzeumok Éjszakája – két autóbusszal látogattak el a hatvanon felüli kerületiek Érdre, a Magyar Földrajzi Múzeumba. Választhattak volna más célpontot is kirándulásukhoz, ám a földrajzi múzeum egészen különleges programokat kínál, ráadásul munkatársai között tudhatja dr. Kubassek Jánost, aki amellett, hogy maga is kiváló kutató, pestszentlőrinci kötődésű: itt nőtt fel, itt végezte az iskoláit egészen az érettségéig, az önkormányzat Pestszentlőrinc-Pestszentimre Kerületért Díjjal ismerte el munkásságát, ráadásul többször tartott már itt, a kerületben is érdekes előadásokat.

Ez így történt június 24-én is, amikor azokról a magyar földrajztudósokról beszélt, akik részt vettek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben, és ezért a megtorlás elől külföldre kellett menekülniük. Az előadásból kitűnt: tudósainknak ugyanaz volt a szerencséjük, ami a tragédiájuk is. Egy ilyen tudományág képviselőjének lételeme a terepmunka, a kutatás, az utazás, a Rákosi-rendszerben azonban erre nem volt, az 56-tal leszámoló Kádár-rendszerben pedig nem lett volna lehetőség. Így azonban, akik a menekülés során képesek voltak tudásukra felhívni a befogadó ország döntnökeinek a figyelmét, akik keményen dolgoztak, plusz feladatokat vállaltak és gyorsan tanultak nyelvet, végül rendkívüli eredményeket értek el Kanadától a Távol-Keletig.
A múzeumlátogatáson és az előadáson részt vett a Nyugdíjas Akadémia programjainak legfőbb támogatója, Ughy Attila polgármester is.