A légikikötők és azok környékének gazdasági fejlesztése világszerte egyre jellemzőbb. A repülőterekhez köthető fejlesztési tervek keretében várostervezési és területfejlesztési szempontokat is figyelembe vesznek a szakemberek. Éppen ezért a következő évtizedekben várhatóan még jobban felértékelődik a XVIII. kerület.
A repülőtér lehetőség
– A modern kor közlekedési csomópontja a repülőtér, amely a közvetlen környezetének sok fejfájást okoz – mondta Ughy Attila polgármester. – Zajjal, szennyezéssel, megnövekedett forgalommal jár. Viszont a repülőtér lehetőség is. Munkahelyeket, kapcsolatokat, versenyképességet, időmegtakarítást és számos más előnyt jelent.
A polgármester úgy véli, hogy a Feriheggyel kapcsolatos gazdasági lehetőségek feltárása nagyszámú üzleti partner figyelmét kelti fel Budapesten és a programban részt vevő többi országban is.
– Az airLED program számos olyan gondolatot fogalmaz meg, számos olyan célt és eszközt sorol fel, amelyek segítenek abban, hogy a jövőnk tervezésekor hatékonyan tudjunk építeni a meglévő adottságokra – mutatott rá Ughy Attila.
| Türelem kell az eredményességhez Az airLED program által felvázolt fejlődési lehetőségek rendkívül vonzók. A repülőterek szomszédságában, egymáshoz közel elérhető kényelmi szolgáltatások, vásárlási lehetőségek elsősorban az átutazóknak nyújtanak segítséget. Az erre épülő vállalkozások pedig munkalehetőségeket teremtenek, Budapesten nagyobbrészt a XVIII. kerületi lakosoknak. Ugyanakkor most elsősorban türelemre van szükség, mivel az előkészítést követően 2014-től indulhatnak el a beruházások. – A problémák megoldása nem megy egyik napról a másikra. Nincs varázsbot vagy varázsige, amely gyors és minőségi változást tudna eredményezni. Viszont vannak elképzeléseink, ötleteink, lehetőségeink és nem utolsósorban tapasztalataink. A projekt kapcsán szeretnénk átadni ezeket a tapasztalatokat a velünk együttműködő régióknak, és tanulni tőlük is, hogy a segítségükkel javíthassuk a város vonzerejét, versenyképességét – mondta Ughy Attila. |
Hunyadi István városigazgató példaként említette, hogy létezik már a Liszt Ferenc repülőtér közelében is olyan nívós szálloda, ahol az Európa különböző pontjairól érkező üzleti partnerek összejönnek és tárgyalnak, kihasználva Magyarország központi helyét a kontinensen, amivel időt és pénzt takarítanak meg. A repülőtér közelségét kihasználó szolgáltatások körének bővülése közvetve vagy közvetlenül munkalehetőséget, megélhetést biztosíthat a kerület lakosainak.
Városként üzemelő repülőtér
A közép-európai légikikötők vonzáskörzetének fejlesztése során logisztikai, közlekedési, területfejlesztési, környezetvédelmi és városépítészeti, valamint üzleti továbbá beruházásfejlesztési irányelveket vesznek figyelembe. A cél egy szinte önálló városként működő, úgynevezett airport city, amelynek segítségével elérhető a repülőtéri területek beillesztése a városfejlesztési koncepciókba.
– A kerület vezetősége tisztában van azzal, hogy egy ilyen témát leghatékonyabban a hasonló adottságú régiókkal együttműködve lehet megbeszélni. Olyan régiókkal, amelyek egyetértenek abban, hogy a repülőterek vonzáskörzete lehetőségeket kínál a közép-európai régió versenyképességének erősítésében – mondta Hunyadi István.
Fejleszteni a közlekedést
A Central Europe Program keretében megvalósuló airLED projektben partnerként négy közép-európai régió – Budapest, a lengyel Mazowsze, a szlovén Gorenjska és az olasz Emilia-Romagna tartomány – vesz részt.
– Közös elhatározás, hogy az airport cityvé válás érdekében kidolgozunk egy stratégiai rendszert, amely alapul szolgálhat más régiók fejlesztési elképzeléseihez – tette hozzá a városigazgató.
Mindez olyan előkészítéssel jár, amelynek segítségével a résztvevők, így Budapest is, később már kész tervekkel pályázhatnak az uniós forrásokért.
– Igen, nemcsak kerületi szinten gondolkodunk, hanem szeretnénk bevonni a fővárost is – mondta Hunyadi István, kiemelve, hogy a repülőtér és a város gazdasági összekapcsolása nem képzelhető el például a közlekedési infrastruktúra fejlesztése nélkül.
