Összesen hatvanegy gyereket kellett elutasítani 2011-2012-ben helyhiány miatt a Hétszínvirág, a Nyitnikék, a Csemete és a Mocorgó óvodából. A helyzet súlyát érzékelve az önkormányzat pályázati úton igyekezett pénzforrást találni egy új óvoda építéséhez, a megoldást azonban ezúttal előbb találta meg a Szemeretelep miatt ugyancsak aggódó, és a kerületben egy óvodával már jelen lévő Magyar Evangélikus Egyház, amely uniós pályázaton nyert pénzt óvodaépítésre.

− A projekt október 1-jén indult. Az építési engedély már a birtokukban van, a támogatási szerződés aláírásával folytathatjuk a munkát – mondta el dr Kalina Katalin, a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium igazgatója a képviselő-testület október 11-i ülésén.
Az önkormányzat azzal tudja támogatni a projektet, hogy a tulajdonában lévő Bajcsy-Zsilinszky út 74. alatti telket használatra átengedni az Evangélikus Egyháznak azzal, hogy ott óvoda épüljön. Kucsák László a döntés előtt felhívta a figyelmet: az új óvoda egyházi működtetésű lesz ugyan, de a lőrinci családokat szolgálja. A testület megszavazta ezt az előterjesztést.

Tanulópénz

Tizenkét éve van lehetőségük az önkormányzatoknak arra, hogy a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázathoz csatlakozva anyagiakkal segítség a felsőoktatásban tanuló hátrányos helyzetű diákokat. A pályázati rendszert az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálja, a helyhatóságok pedig maguk döntik el, hogy milyen összeggel csatlakoznak hozzá. A XVIII. kerület évek óta természetesnek tekinti, hogy ezzel az eszközzel is segítse a kerületből a felsőoktatásba kerülő fiatalokat. A 2013-as évre a képviselő-testület 8 millió forint szavazott meg erre a célra.

Marad a gazda

Egy kevés gondolkodási időt hagyott az önkormányzatoknak az új köznevelési törvény. A jövő év elejétől az oktatási és nevelési intézmények működtetésének költségei megoszlanak az állam és a kerületek között: a pedagógusok bérezését az állam vállalja át, míg az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk a tulajdonukban maradó ingatlanok fenntartásáról. A törvény szerint a 3000 fő feletti lakosságszámú települések képviselő-testületei szeptember 30-ig voltak kötelesek szándéknyilatkozatot beadni arról, hogy kívánja-e, tudja-e vállalni ezt a kötelezettségét, de a végleges döntést csak október 30-ig kellett meghozni. A XVIII. kerület korábban kifejezte a szándékát, hogy továbbra is gondoskodni kíván intézményeiről. Az október 11-i ülésen a képviselő-testület elé került Ughy Attila polgármester valamint Kucsák László alpolgármester előterjesztése, amely már a jövő évtől az önkormányzatra háruló tervezhető költségeket is tartalmazta. Ezek ismeretében határozott úgy a testület, hogy véglegesíti korábbi szándéknyilatkozatát, és gazdája marad az ingatlanoknak.


Egy kicsit kerteltek

Gyorsan terjed Európában az a kezdeményezés, amely úgynevezett közösségi kertek létesítését szorgalmazza a nagyvárosokban. Ma már Budapesten, sőt a XVIII. kerület közvetlen környezetében is működnek ilyenek: nyilvánosan hozzáférhető, apró parcellák, amelyen az érdeklődő helybeliek zöldséget, fűszer- és gyógynövényeket termeszthetnek. Az önkormányzat megvizsgálta, milyen jogi feltételei vannak annak, hogy kerületiek is használhassanak ilyen kerteket. Amennyiben közterületen létesülne kert, az illeték ellenében kellene engedélyeztetni, önkormányzati területeken pedig a Vagyonrendelet értelmében használati díjat kellene szedni érte. Mint kiderült, a közösségi kertek létesítésében úttörőnek számító VIII. és XIX. kerület is civilek bevonásával oldották meg a problémát. A képviselő-testület most azzal bízta meg a polgármestert, hogy segítsen civil partnereket találni egy helyi projekt megvalósításához.