Hagyományos lengyel húsvéti ételszentelésre valamint a közelgő húsvét ünneplésére és kötetlen beszélgetésre gyűltek össze a kerületi és fővárosi lengyel nemzetiségűek.

Mielőtt megkezdődött az ünnepség, a vendégek apraja, nagyja a terem egyik sarkában kipróbálhatta kézügyességét és többek között lengyel népi motívumokkal tojást, fakanalat, fából készült vágódeszkát díszíthetett.
Balogh Katarzyna Miroslawa, a XVIII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Krzysztof Grzelak, a Mindenkor Segítő Szűz Mária Lengyel Perszonális Plébánia plébánosa a húsvéti népszokásokról beszélt.
A nagyszombat az ételek megszentelésének napja. Ezen a szombaton az emberek legalább hétféle ételből tesznek egy keveset a kosarukba, amiből nem hiányozhat a tojás, a sonka, a kenyér, a só, a torma, a sajt és a sütemény. A finomságokkal teli kosarat kézi hímzésű, fehér kendővel takarják le, és áldásra viszik a templomba.
A húsvét vasárnap meghitt családi körben, csöndben telik. A reggeli étkezés a már korábban megszentelt tojások egymással való megosztásával kezdődik. Ilyenkor minden jót, egészséget, boldogságot és sikereket kívánnak a családtagok egymásnak. A hagyományos ünnepi menü része a sonka, a kalács és a tojás mellett a zurek (savanyú krumplileves), valamint a mazurek (tradicionális lengyel sütemény) is.

Húsvét másnapján felkerekednek a legények, hogy a környék legszebb lányait meglocsolják, de nem kölnivel, hanem vízzel, és lábukat fűzfavesszővel veregetik meg. A lányok lába elárulja, hogy kinek nem volt locsolója, ki marad pártában.
Az atya a húsvéti népszokásokról szóló beszámolóját követően megszentelte az asztalon sorakozó hagyományos ünnepi ételeket, majd áldást osztott a vendégekre.
Az ünnepi ételszentelés után mindenki kedvére válogathatott a hagyományos lengyel finomságokból.
S aki pedig már az otthoni ünnepi fogásoka készült, az lengyel sonkát, felvágottat, kolbászt is vásárolhatott.