Szép reményeket tápláltak azok a társasházi közösségek, amelyek 2008-ban úgy döntöttek, hogy részt vesznek a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kiírt Panel Plusz pályázaton. Ennek célja az volt, hogy egy előnyös támogatási rendszerben – a társasháznak a felújítási költségek harmadát kellett vállalnia, a másik két harmadot az önkormányzat és az állam állta – megújítsák a panelépületek energetikai rendszerét. A pályázat kiírói és a pályázó közösségek ettől nemcsak az ingatlan értékének növekedését remélték, hanem jelentős pénzmegtakarítást is az üzemeltetésben.
Rossz tapasztalatok
A lehetőség úgy kellett, mint egy falat kenyér, hiszen a hetvenes évektől több hullámban épített lakótelepek iparosított technológiával felhúzott épületei az évtizedek során több szempontból korszerűtlenné váltak: a nyílászárók elavultak, a szigetelés elhasználódott, az épületgépészet elöregedett. Márpedig a pályázat épp ezek felújítására kínált módot, ám a tapasztalatok nem mindenütt jók.
− Nekünk fontos volt például, hogy a radiátorokra költségmegosztókat, vagyis mérőket szereljenek. De csak utólag, a Főtávval levelezve tudtuk meg, hogy ezek nem is tekinthetők hiteles mérőknek, tehát olyan, mintha nem is lennének. A másik probléma, hogy összevetettük a pályázatban kirendelt kivitelező árajánlatát egy szórólapról találomra kiválasztott kivitelezőével: ugyanazt a munkát az első 400 ezerért, a másik 260 ezerért végezte. Nekünk csalódás volt a pályázat – magyarázta Landek József a Csontváry utca 6. képviseletében a július 5-i testületi ülésen, ahol előkerült a pályázatok kérdése.
Új lehetőségek
− A pályázat más módon is hátrányos helyzetbe hozott egyes társasházakat. Akadtak olyan lakók, akiknek gondot okozott volna az önrész előteremtése. Őket rábeszélték, hogy vegyenek fel banki hitelt, mert majd a korszerűsítés után meg tudnak takarítani annyit a fűtésszámlán, hogy abból tudják törleszteni a hitelt. Ez teljesen felelőtlen magatartás volt. Ha a devizaalapú hitelek kamatai nem is szabadultak volna el, akkor sem tudtak volna elérni akkora megtakarítást, hogy abból tudjanak törleszteni. Ez a megoldás most egész társasházi közösségeket taszított csődbe. Jó példa erre a Csontváry utca 30–38., ahol a fizetni nem tudó lakók miatt az Elmű már ki akarta kapcsolni az áramszolgáltatást. A lakók persze az önkormányzattól várnak segítséget – magyarázta Csomó Tamás alpolgármester.
Számos érv szól tehát az ellen, hogy újabb társasházak vegyenek részt ebben a pályázatban. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy az önkormányzat a saját pályázati részét a társasházi felújítási céltartalék terhére vállalta. A rendkívül terhelt 2012-es költségvetésben azonban ilyen céltartalék nem szerepel, a pályázatok finanszírozása egyéb forrásból pedig nem történhet, hiszen akkor más fontos területekről kellene pénzt elvonni. Az önkormányzat ezért felül kívánja bírálni a 2009-ben meghozott határozatokat, és más pályázati rendszerben igyekszik támogatást nyújtani a társasházaknak.
