Görög-magyar nemzetbarátság

Írta:  Fülep Erzsébet 2016.02.26.

Görög értékteremtés Magyarországon címmel vándorkiállítás nyílt február 23-án a Városháza Galériában.

Görög értékteremtés Magyarországon címmel vándorkiállítás nyílt február 23-án a Városháza Galériában. A tárlat azokról a hajdani görög származású magyarokról szól, akik sokat tettek hazánk felemelkedéséért.

g1

A magyar-görög barátságnak mélyek a gyökerei. Erről tanúskodik a vándorkiállításon bemutatott tablósorozat.
A megnyitóbeszédet Agárdi Bendegúz Szpírosz, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnökhelyettese tartotta, majd a kerületünkben élő Diószegi György Antal művelődéskutató beszélt a magyar-görög nemzetbarátságról.
Már a XIV. századi Képes Krónikában rögzítették, hogy görög császárleány volt Attila király felesége, és ebből a házasságból származott Csaba királyfi. – Ez fontos információ, mert a magyar krónikahagyomány tanúsága szerint, a Székely himnuszban is megénekelt ifjú hősünk egyenesági leszármazottai voltak az Árpád-házi királyaink – mondta a művelődéskutató. – Kimagasló érték e körben, hogy 2000-től Szent István királyunk a Konstantinápoly központú görög egyház szentje is lett.
A XIII. századi Szent Margit királyleány életéről szóló legenda Szent István király fiáról, Szent Imre hercegről akként is említést tesz, mint akinek „szentséges jegyese, görög császárnak leánya” volt. Egy ezredévvel ezelőtt Szent Imre kettőskereszt ereklyét kapott a görög császártól, amely Jézus Krisztus keresztfájának egy darabkáját foglalta magába. Az ifjú herceg lovagi esküjét a veszprémi Szent György-kápolnában tette le. Ez a cselekedet Szent György fejereklyéje előtt történt, amely szintén a görög császár adománya volt. Ezen ereklyék Magyarországra kerülésének hátterében az állt, hogy Szent István király és a görög császár katonai szövetségben álltak egymással, amelynek eredményeként a XII. század utolsó negyedéig magyar-görög határ létezett. Végezetül a művelődéskutató hatalmasat tekerve az idő kerekén
megemlítette, hogy Pestszentlőrincen nyolc évtizeddel ezelőtt az egyik utca Agorasztó Tivadar (1870-1945) nevét viselte. Ő közigazgatási szakemberként, Pest megye alispánjaként oly sikerrel végezte a munkáját, hogy 50 (!) település választotta díszpolgárául. Évtizedeken át volt a pesti görög egyházközség főgondnoka. E minőségében meghatározó szerepet töltött be a két ország korabeli diplomáciai és művelődési kapcsolatainak fejlesztésében.