Szent István király korától a reformkor világáig tartó filhellén magyar és hungarofil görög kapcsolatok történelmi jelentőségéről tartott előadást Diószegi György Antal művelődéskutató október 24-én Kondor Béla Közösségi Házban.

Szent István király országépítése a korabeli Európában a kereszténység egyetemes történelmi örökségtárába tartozik. Ezt példázza, hogy 16 esztendővel ezelőtt augusztus 20-án a Szent István-bazilika előtt megtartott ünnepi szentmisén jelentette be I. Bartholómiosz konstantinápolyi pátriárka, hogy a konstantinápolyi patriarchátus 2000. április 11-én meghozott, „Magyarország első királyának, Istvánnak az Orthodox Egyház szentjei sorába történő iktatásáról” szóló határozatával elismerte Szent István király életszentségét.

A reformkor világából kiemelten hangsúlyozta Diószegi György Antal művelődéskutató gróf Széchenyi István és reformkori görög köre kapcsolatrendszerének máig ható üzenetértékét.

– Gróf Széchenyi István országépítő reformtörekvéseinek támogatásában is tucatnyi magyarországi görög család is részt vállalt: e reformkori hungarofil görög kör sokat tett azért, hogy a megvalósítandó hazafias célok (mai szóval nemzeti fejlesztési projektek) gördülékeny módon valósággá váljanak – mondta a művelődéskutató.

– A legnagyobb magyarral együttműködő görög családok (Derra, Janicsáry, Manno, Nákó, Szinasz/Sina, Panakoszta, Papademosz/Szerviczky, Takiadzisz/Takátsy) jelentős szerepet vállaltak a hazafiságot megtestesítő, a magyar kultúrát őrző, országos vagy helyi, magyar nemzeti intézmények (kaszinók, Magyar Tudományos Akadémia) létrejöttében, valamint a város polgári fejlődésében.

Gróf Széchenyi István és a görög Szinasz/Sina-család számos érdekességet rejtő és igen eredményes reformkori kapcsolatrendszerét külön is indokolt kiemelni. A Széchenyi-Sina-kapcsolatrendszer értékvilága jegyében az előadó utalt arra, hogy Sina Simon báró nevét kerületünkben sétány viseli: ezen szellemi és gazdasági együttműködés azért is rendkívül jelentős, mivel hungarikum lett „gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka” a magyar Hungarikum Bizottság 2014. március 19-én meghozott döntése alapján.

Az előadó szót emelt az egymás iránti tisztelet fontosságáért, mert kizárólag ez ad lehetőséget arra, hogy a sorsközösség révén éljük meg mindennapjainkat a békés alkotó munka és a hazaszeretet, azaz „gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka” jegyében.

Az előadást a XVIII. kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat szervezte.