A Havanna Közösségi Háztól a Kondor Béla Közösségi Házig
A Kondor Béla Közösségi Ház megalakulásának első lépcsőfoka az 1986-ban épült Havanna Közösségi Ház volt. A feladatainak bővítését, a kultúra, közélet, oktatás újabb területei felé történő nyitást előzte meg 1992-ben az intézmény névváltoztatása. A ház névadója Kondor Béla Posztumusz, Kossuth-díjas grafikus, költő, aki emlékének, szellemiségének ápolását tűzte ki célul az intézmény.
Szép emlékek
Fekete Ferencné, az intézmény első vezetője elmesélte, hogy akkoriban meghatározták, hogy a lakótelep építése során az ott élők létszámához viszonyítva hány intézményre van szükség (bölcsőde, óvoda, iskola, művelődési ház). Azonban a művelődési ház építését nem tartották fontosnak. – Elolvastam az ide vonatkozó rendeletet és elkezdtem „ostromolni” a tanácselnököt, hogy tervezzenek közösségi színtért a Havanna-lakótelepre – mesélte Fekete Ferencné. – Alighogy megépült, máris kicsinek bizonyult, olyan nagy igény volt a programokra. Délután Vörösmarty iskolában tartottunk nyelvtanfolyamokat, délelőtt pedig a Vörösmartys diákok foglalták el a termeket, miután nem fértek el az iskolában.
–Személyes kötődésem az évfordulóhoz sajátos; ugyanis intézményünk május elsején ünnepelte 25. évfordulóját és ezen a napon töltöttem be én is ennek az intézmény vezetőjeként a 20. évet, melynek mandátuma ezen a napon lejárt – mondta Kiss Marianna, a Kondor Béla Közösségi Ház nyugdíjba vonult vezetője. – Sokszínű, korosztályokat, végzettséget, érdeklődést figyelembe véve változatos programot szerveztünk az elmúlt években. Többek között elindítottuk a Kondor Béla országos vers és prózamondó versenyt, népszerűsítve Kondor költészetét, kinek nevét 1992-ben vettük fel.
Művészek emlékezte
–Számtalan emlék fűz a közösségi házhoz –mondta Bodor-Palkó Pál, Radnóti Miklós-díjas előadóművész. – Kiállítások, műsorok, szakmai programok sokasága, főzőversenyek; többek között néhai Antal Imrével – tette hozzá. – A legtöbb emléket jelenti számomra a P 136 Színpad! Kacagás, szomorkodás, kemény munka, veszekedés, feszült izgalom a bemutató, az előadások előtt, felszabadult öröm, boldogság a közönség tapsa után. Feledhetetlen, ahogy kemény munkával sikerült megtanítani a fiatalokat a beszédre, színpadon létezni, szerepbe bújni, karaktert megformálni. Aztán szövődtek barátságok, amelyek ma is elevenen élnek…
Árvay Zolta képzőművész, a kerületi Művészeti Egyesület Moholy-Nagy Alkotókör elnöke arról beszélt, hogy nagy szakmai hozzáértéssel segítették a munkáját, mind az egyesületi, mind saját művészi törekvései terén.–A közösségi ház „ősi fészek” – emlékezett vissza a művész. – Az ifjúsági művészeti fesztiváloknak évek óta felkért zsűrizője, és művészbarátaimmal rendezője voltam a közösségi ház kiállításainak. Soltész Melinda iparművésszel rajz felvételi előkészítő tanfolyamot szerveztünk, olyan eredménnyel, hogy közülük többen, már elvégezték az Iparművészeti Egyetemet. Huszonöt évet nehéz pár sorban felidézni, de a lényeg a jó munkakapcsolat, segítőkészség, szakmai, a lehetőségekhez képest az anyagi háttér. Nagyon jelentős színtere a kultúrának ezen belül a képzőművészetnek a Kondor…
(Keretes)
Kondor szellemisége
Kondor szellemisége
A Kondor szellemiségét ápolva a kerület képzőművészeti életének fontos székhelyévé vált, rangos képzőművészeti kiállítások, fórumok szervezésével. Képzőművészeti kiadványokat adtak ki, elsőként Pestszentlőrinc-Pestszentimre Köztéri Képzőművészeti alkotásai albumot, a Voltak és vannak képzőművészeti katalógust, Dien Gizella szobrászművész életművét bemutató albumot, születésének 100. évfordulóján. Szervezői voltak az első, Nemzetközi Alkotótábornak valamint a Nemzetközi Szobor szimpóziumnak.
Jubileumi műsor a Kondorban
Bartók László, Radnóti-díjas előadóművész és Gönczy Attila verset mondott, Inotai Csaba, többszörös magyar bajnok - standard és latin-amerikai táncokat,
Hartmann Gábor musical részletet adott elő. Fellépett a Kolibri Táncegyüttes, Orosz Zoltán, eMeRTon és Artisjus-díjas harmonikaművészés a Brass on Brass Dixiland Band
