A mezőőri szolgálat bevezetése mellett döntött április 28-i ülésén a képviselő-testület. Lévai István Zoltán alpolgármester korábban már jelezte, hogy a kerület a közterületeket, és elsősorban a parkokat, ligeteket, erdőket sújtó rongálások, szemetelések és más támadások miatt szorgalmazza a szolgálat bevezetését. Az elképzelés szerint a kerület csatlakozna a Rákosmenti Mezei Őrszolgálatot Fenntartó Társuláshoz, amelynek eddig a XVII. és a XVI. kerület volt tagja, amelybe a X. kerület a napokban lépett be, és amelyhez a XVIII. mellett a közeljövőben a XV. kerület is tartozni szeretne.
Máshol már jól megy
– A XVII. kerületben azzal kezdtük a munkát, hogy elkészítettük a földhasználók listáját – számolt be az eddigiekről dr Paizs Gábor a társulás képviselője. – A dokumentumokban rejlő átfedések és következetlenségek kiszűrése után is 3600 tulajdonos maradt. Többségük kárpótlási föld tulajdonosa, és kizárólag a majdani profit reményében őrzi a földet. Velük nagyon nehéz volt megegyezni, de a nem elaprózott területeken már sikeresen tudtunk működni.
A jelzett probléma a XVIII. kerületben nem fenyeget, hiszen itt a tulajdonosi szerkezet segíti a felállítandó mezőőrség munkáját.
– Az erdős területek 85,8 százaléka állami, 4,7 százaléka magán, 9,4 százaléka önkormányzati tulajdonban van, a maradék a Pilisi Parkerdő Gazdaságé – ismertette a tényeket Váczi-Balogh Zsuzsanna címzetes főjegyző.
– A társulás előnye a hatékonyabb munka mellett az, hogy a rezsiköltségek megosztódnak – magyarázta meghívott előadóként dr Paizs Gábor a társulás részéről. – Tapasztalataink szerint a kerületek azért szeretnének csatlakozni, mert a legtöbb baj az erdőkben van. Gondot okoz a szemetelés, a falopás és a vadorzás is. A társulás nélkül ezeken a területeken az intézkedés rendkívül körülményes, nehézkes.
Az erdőket is megvédik
A társulás azért vonzó az önkormányzatok számára, mert hatékonyan tud fellépni olyan területeken, ahol más hatóságok nem. Elsősorban az erdőkről van szó. A XVIII. kerületben 2009-ben és 2010-ben csak az illegális szemét elszállítása 5-5 millió forinttal terhelte a költségvetést, ezért létfontosságú, hogy megelőzhető legyen, ahogyan a rongálás, a lopás, a vadorzás is.
Mint azt Váczi-Balogh Zsuzsanna ismertette, a jogszabály lehetővé teszi, hogy a mezőőr intézkedjen az úgynevezett vegyes besorolású helyeken is.
– A mezőőri szolgálat eredeti célja, hogy elsősorban a termőterületeken védje: termőföldeket, gyümölcsöst, szőlőt. Ma azonban már legalább ennyire fontos ezek környéke, a dűlőutak melletti erdősávok, ligetek védelme is. Ezt segíti a jogszabály – magyarázta Paizs Gábor.
A társulás mezőőri járulékot szed a földhasználóktól: hektáronként 1300 Ft-ot. Mint arról Lévai István Zoltán tájékoztatott, a XVIII. kerületi önkormányzat az indulás évében ezt a költséget magára vállalja. A szolgálat szervezését – Lőrincen és Imrén 4 mezőőr dolgozik majd – részben az állam is támogatja. Teljes évben az önkormányzat költsége 8-10 millió forint lesz, ami lényegesen kevesebb, mint a korábban okozott károk összege.
